Húsvéthoz közeledvén itt az ideje, hogy átvegyünk egy-két húsvéti horrort illetve ebben az időszakban játszódó darabot. A The Being az utóbbi csoportba tartozik, egy veszélyes hulladékos mutánsos cucc, és annak ellenére, hogy minden tekintetben primitív, sajnos túlságosan komolyan veszi magát. Bezzeg ha a Troma készítette volna?!
Történet nincs, így a szinopszissal nem kell bajlódnom. Van egy mutáns ember, aki néha cseppfolyós, néha alien-klón, és terrorizál egy kisvárost. Az ok amiért így néz ki, mérgező hulladék lerakása. Már az első percekben elkezdődik a hentelés, ami még bizakodásra is adhatna okot, hiszen az első gyilkolás igen hatásosra sikeredett. Csak hát az összes puskaport, illetve fejet ellőtték ezzel. A tempóval tulajdonképpen nincs is gond, vagy harminc ember leli halálát a játékidő alatt, de a kivitelezéssel már nagy bajok vannak. Persze a költségvetés egy picit alacsonyabb, mint Kiscsécsén az átlag kereset, de ez még nem ok arra, hogy a direktor úr annyira beleszarjon a rendezésbe, hogy egyes jelenetek egy bizonyos beállításból sötétben játszódnak, egy másikból pedig világosban. Martin Landau Lugosi Bélaként gumipolippal harcol, Oscart kapott érte. Itt gumi csáppal teszi ugyanezt és ohmygod, mekkora a különbség.
A többi szereplőről nem mondok semmit, a pornó szinkronszínészek nagyobb átéléssel adják vissza a műorgazmust.Csodálatos filmélmény, amire nem lehet még a lehető legnagyobb jóindulattal sem azt mondani: a költségvetés hiánya kreatívabbá tette a készítőket.
Értékelés: 10/2
Miskei
ha Troma lenne, simán megnézném 🙂