Amikor ráakadtam erre a Stephen King nevével jelzett filmre, még nem gyanítottam semmi rosszat. Ezúttal kivételes módon nem István király egyik regényének adaptációjáról van szó, mint ahogy először azt hittem, hanem teljes egészében ő írta a forgatókönyvet, rendezni pedig az a Mick Garris rendezte, akinek már meglehetősen sok szar horror szárad a lelkén. Ez utóbbi tényt bizony intő jelként kellett volna kezelnem, de sajnos nem tettem. Helyette jól megjártam. Ilyen minősíthetetlen, minden tekintetben pocsék King-filmet régen láttam már (talán a Mángorló), úgyhogy óvva intelek benneteket bárminemű kapcsolatban lépni vele!

Charles Brady és anyja nemrégiben költöztek ide Tökömtudja Fallsból. A srácnak irtóra bejön az egyik sulis csaj, Tanya (mondjuk nekem is, mert jó dög), hamar meg akarja szerezni, de érdekes módon ez abszolút nem gátolja abban, hogy miután jót táncoltak és csőröztek, szobára menjen a saját anyjával! (Elhiszem, hogy Stephen King-nek beteg a fantáziája, de ez már kicsit sok!) Charles kezdi befűzni a lányt, kedélyesen elbeszélget vele, hazaviszi meg bemutatkozik az anyjának, szóval egyéb jófiús dolgok, de közben rosszfát is tesz a tűzre: körözi a rendőrség gyorshajtásért, mert majdnem elkaszált egy zebrán jogosan közlekedő kisiskolást. Azt a részt különösen jelölni lehetne citromdíjra egy képzeletbeli Ótvar Awards-on, amikor a néger zsaru Clovisszal, a Támadó Macskájával (!) járőrözik, s mikor már majdnem utoléri, a srác a kocsijával együtt láthatatlanná válik!! Másnap a csajjal a temetőbe randiznak, ugyanis a spiné hobbija meglepő módon a sírkert-fényképészet. Charles nem bír várni, egyből letámadja, és már kiszívna valamit belőle (gondolom életerőt), de a csaj elszökik. Ekkor érkezik a temetőhöz az említett néger zsernyák, aki még anno üldözte Charles kocsiját, de sajna ceruzát szúrnak a fülébe (mily frappáns egy halálmód!). Azért még így is halálos sebet tud ejteni a fiún, amivel persze lazán hazavezet, és csak otthon kezd el haldokolni. Anyja feldühödik, elmegy Tanya-hoz, kinyírja a szüleit, meg néhány zsarut is ártalmatlanná tesz unalomból, az egy golyóval felrobbanó kocsikról már nem is beszélek! Utolsó táncra invitálja Tanyát a fiával, aki közben egy nevetséges szörnyfejű alakká változik, de nem kell sokat néznünk, mert rövid időn belül kipurcan, az anyját meg kinyírják a macskák, és felgyullad…

A borítón olyan ígéretekkel zárul az ajánlás, hogy „Stephen King legszörnyűbb rémálma, amelytől többé garantáltan nem fogsz nyugodtan aludni” – ez igaz, tényleg nem bírtam álomra hajtani a fejem ekkora ordenáré faszság után. Ilyen csapnivaló sztorit még garantáltan nem írt a Mester, pedig már az elátkozott házas szellemklisék gyűjteményként számon tartott Rose Red-ben (Rózsa Vére) is megcsillogtatta forgatókönyvírói tudását, haha! Egyedüli pozitívuma, hogy szerepel a saját filmjében, mint általában szokott; ő a bugyuta temetői gondok, és talán ez a film egyetlen briliáns alakítása! Maga a sztori egyszerűen csapnivalóan. Olyan ökörségek történnek benne, minthogy a főszereplő autója, ha éppen kedve tartja, megváltoztatja a színét és típusát, néha el is tűnik, persze a gazdájával együtt, de a pálmát mégiscsak az a rész viszi, amikor az anyja egy főtt kukoricával (!) döfi hátba az éppen kiérkező rendőrt, aki azonnal szörnyethal! Trükkök terén is siralmas: anyja és fia arcának elváltozása csak a kezdet, amikor pedig a film a végén az anya valódi alakját ölti fel, képzeljünk el egy nevetséges macskafejű démont, mely néha egy elcseszett kenobitához hasonlít, akit egy gagyi dinoszaurusszal kereszteztek volna! És mindez Stephen King tollából? Mivel kedvenc íróm, megbocsátom neki ezt a ballépést, de ne történjen ilyen még egyszer!

Értékelés: 3/10

eyescream