Na, már megint itt egy újabb horror a vérben pancsoló Báthory Erzsébetről, pontosabban annak leányáról, de ezúttal olyan sztárgárdával felturbózva, mint a Rayden és Hegylakó szerepe után újfent örökéletre törő vámpír Cristopher Lambert, Ganxsta Zolee mint orosz keménycsávó, aztán található benne pappá vedlő Mágenheim doktor, valamint Kern atya – és még megannyi szánalmas hülyeség vár ránk ebben a magyar-külföldi koprodukcióban.

Egy archív felvétellel kezdődik a film, melyben a toronyszobába zárt Báthory Erzsébet megátkozza az őt elfogó Thurzó nádort, és annak egész pereputtyát. Ugrás az időben, mikor is Szabó Győző papnak öltözve, fület bántó haladzsa-latinnal bátorkodik levezetni egy temetést, de még a megfogyatkozott renoméjű Christopher Lambert (aki Constantine Thurzo-t alakítja, a család utolsó élő tagját) sem akadályozhatja meg, hogy koporsóban fekvő fivére szívébe karót döfjenek. Gondol egy nagyot, és este okosan visszamegy a temetőbe, hogy kihantolja, de valami megakadályozza benne. Három baromi irritáló amerikai diák éppen a közelbe kocsikázik, és részükről mi sem természetesebb, minthogy éjszaka a temetőn áthajtsanak, mert valószínű arra visz a főút. Megtalálják Lambert bácsi betört szélvédőjű kocsiját, de nem foglalkoznak vele többet, miután a semmiből megjelenik egy Elisabeth nevű, múlt századi ruhákat viselő, gyönyörű hölgyemény, amit kicsit sem tartanak furcsának, inkább őt viszik tovább a kolostorba, ahova tartanak. Megérkezésük után Kulka „egyszemöldökű” János atya körbevezetik őket a várba, ahol egy éjszakát eltöltenek; eközben látens történelmi dialógust folytatva a Keith nevű srác logikusan beleszeret a tegnap megismert csajba. Autót bérelnek, s mielőtt még az említett kolostorba érkeznének, egy Manner nevű ostyáért (vajon mennyit fizethettek e bújtatott reklámért?!) a Sanyi drinkbárba betérve (!) a csaj „ügyesen” hatástalanít két tökfilkót.

A menedékháznál belefutnak a gulyást főző Igorba (Ganxsta Zolee) és csajába, de nemsokára a Woody Allen magyar hangja (Kern András) is előkerül, szintén mint atya, egy apáca társaságában, hogy aztán túléljenek egy farkas támadást. Ekkora Elisabeth már nincs velük, csak egy rúzzsal írt roppant rejtélyes üzenetet hagy nekik, miszerint „keressék a fehér fényt”. Kolostorban nem sokáig kell várni, feltűnik a film elején elhalálozott Lambert, ezúttal hosszú hajat visel meg múlt századi ruhákat, később pedig köpenyben repked, nyilván ez még vámpírosabbá teszi őt. Egyenként nyírja ki a csapat tagjait; vérszívások alkalmával el is felejtették a kellékesek azt a nyakból kijövő folyékony piros izét, nyilván nem olyan fontos. Végén persze összecsap a szintén vámpír Elisabeth-tel (milyen meglepő, ugye), és már csak azon kell izgulnunk, hogy az egyetlen „túlélő” Keith megtalálja-e azt az ominózus fehér fényt…

Rejtély számomra, hogy ki és egyáltalán miért adott pénzt erre az információk szerint magyar-angol-német-osztrák-kanadai förtelemre – megjegyzem ez a több országos jelzős szerkezet általában nem szokott értékelhető színvonalat jelenteni, sőt! Mintha mindenhonnan csak „összekukáztak” volna, amire éppen nem tellett. Az általam látott Báthory-s koncepcióval operáló filmek meg kivétel nélkül eleve elcseszettek voltak, de úgy látszik, mi sem maradhattunk ki ebből a tendenciából. Rendezője (és részben írója) a magyar származású Jenő Hodi, olyan filmekkel a háta mögött az Amerikai kickboxer 2, Fegyver és rúzs, Végzetes választás, szerintem nem kell tovább ecsetelnem. Christopher Lambert, az egykori Hegylakó, jelenleg Lorenzo Lamas öregkori kiadásaként fintorogva egyszerűen képtelen szabadulni a szar filmek varázsától, így ő pont beleillik a képbe. Amerikai főszereplők, mint említettem, iszonyat módon irritálóak, a magyarok színészek elmennek, egyedül talán Döglégy karakterének (bunkó, hím-soviniszta keménylegény) tudok hinni, aki kb. saját magát alakítja. Némi vérszegény CGI is feltűnik a filmben, a deja vu-jelenetekkel sem sokra megyünk, a végső csavar-csavart pedig addig húzzák-nyújtják, míg annyira erőltetett nem lesz, hogy kifolyik a szemünk… Mindenképpen kerülendő darab, így is bőven válogatni lehet a szar Báthory-s horrorokból…

értékelés: 4/10

eyescream