Számomra teljességgel érthetetlen, hogy mi a fene sarkallhat egy megélhetési forgatókönyvírót arra, hogy életre keltsen, emberi értelemmel vértezzen fel egy nyomorult liftet, ami aztán a kliséknek megfelelően rafinált módon gyilkolni kezd – egy unatkozó rendezőt pedig, hogy mindezt bevállalja. Erre az egyetlen létező magyarázat az, hogy e két munkafázist ugyanaz a személy látja el, de ez talán még sem indokolja eléggé, hogy bizonyos Dick Maas nevű holland rendező 1984-ben készült De Lift című (maradjunk annyiban, hogy nem kifejezetten sikeres) munkáját miért kellett re-amerikanizálni?!
A város egyik legmagasabb pontjaként számom tartott Millenium toronyban vagyunk, ahol két alkalmazott éppen kurvákat kukkol. Jó gyerekek. Nagy vihar kerekedik, aztán látszólag megbolondul egy lift; de oda se neki! Biztos csak egy kósza villámcsapás az oka… Először néhány terhes kismama ragad bent a felvonóban, amint edzés után igyekszenek lejutni, egyikük tele is szüli a kicsinyke kabint, majd egy enyhén perverz, zöld hajú, vak csóka leli halálát a liftaknába, a kutyájával egyetemben. Miután egy nagyra becsült kollégájukat is lefejezi a masina, kezdik komolyabban venni az ügyet. És itt jön be a másik szál: Mark és haverja (leszerelt katonák) minő véletlen liftszerelőként dolgoznak, és pont az esethez hívják őket. Nézegetik, tapogatják, szerszámolnak, de csak nem jönnek rá a meghibásodás okára. És hogy ne legyen ilyen ingerszegény a sztori, bekerül a képbe egy csini újságírós bige (Naomi Watts), akivel Mark együtt kezd nyomozni, miután katona haverja is kinyiffant. Szomorúan állapítottam meg, hogy gyéren kibontakozó románcuk alatt semmifajta szekszuális tevékenységet sem végeznek, ami a horrorokban eleve kötelező rész lenne, de még csak egy árva, felvillanó cicit vagy popsit sem láthatunk, kár! Ahogy kutakodnak, kezd összeállni a kép: egy Günter Steinberg (germánabb tucatnevet nem is találhattak volna!) nevű mérnök, aki ezúttal kivételesen nem náci, kifejlesztett egy biocsippet, amiért kirúgták a hadseregtől, s mint az őrült tudósok nagy többsége, ő sem hagyott fel beteges kísérletével…
Tök középszerű film, ami még nem is volna akkora hatalmas baj – bár a Film+ magasságokban verdeső cím alapján ezt előre sejthettük -, viszont ami már zavart kelt, nem más, minthogy kurvára UNALMAS!! Közel két óra (110 perc) teljes érdektelenség, melyet vitézül végignéztem, de mintha azon az estén valami meghalt volna bennem. Saját tapasztalataim után (bár a megrázkódtatás szó szerintem sokkal kifejezőbb) erőteljesen ajánlott az előretekerés gomb sűrű használata, mely életmentő lehet, ha már valaki a tiltásom ellenére is átmegy mazochistába, és megpróbálkozik vele. Elfogadom persze, hogy csomó tárgy életre kelt már ez idáig a horror, főleg a B-műfaj berkeiben (fele Stephen King beteg agyából pattant ki, de azért szeretjük az öreget, na), meg random hentelni kezdtek, esetleg gyerekeik születtek vagy mit tudom én még milyen ipari faszságokban jeleskedtek, de szerintem akkor is túl erős egy átlagos halandó számára megemészteni ezt a delfinaggyal üzemeltett lift-dolgot…
Értékelés: 5/10
eyescream
Én már az eredetit is szerettem, ez meg egy átlagosan szar remake, de szerintem nézhető.