Mint már rájöhettetek, imádom a ZS-kategóriát. Sok gagyi szart láttam már életemben, és néha komolyan elgondolkozok egy-egy minősíthetetlen hulladék láttán, hogy ennél aztán már tényleg nincs lejjebb. És ahogy lenni szokott, újra meg újra találok még egy ennél is jóval ocsmányabb dolgot – jelen esetben is ez történt. A Monsturd című ipari trágyadomb kábé olyan amatőr színvonalon készült, mint anno az überfavorit Necro Files, csak most a kannibál-sorozatgyilkos-nekro-pornó-gore koncepció helyett egy életre kelt bosszúszomjas mutáns szardarab lett a főszereplő!

Apa nem akar újabb esti mesét kislányának, ezért megkéri, hogy a változatosság kedvéért mondjon ő egyet magának – mekkora jó fej, nem?! Kislány el is kezd mesélni egy félelmetes sztorit, melyben egy emberméretű, gonosz, mutáns szardarab halomra öli az embereket, miután egy balul sült kísérlet maradékát a rendkívül környezettudatos szakik a legközelebbi csatornába öntik, így az összekeveredik egy Jack Smith nevű börtönből szökött rabbal – röviden ennyi lenne a sztori, de a filmet mégis vagy másfél óráig húzzák mindenféle oltári baromsággal. (Aki látta a Jack Frost 2 – avagy a Gyilkos Mutáns Hóember visszatér c. trash baromságot annak lehet néminemű fogalma, hogy mire számítson…)

Közben szardarabunk a legelképzelhetetlenebb szituációkba keveredik. Kedvenc részem: egyik háztartásban a felindult faszikám olyan vehemenciával pumpálja a klotyót, hogy a fél tartalma magára fröccsen, majd – nem tudni hogyan -, de máris mögötte terem a mutáns szarember (vagy emberszar, kinek melyik név a szimpi), és Chokito-t megszégyenítő kezeivel fojtogatni kezdi, muhaha! Valóban meghökkentő látvány, hogy áll bosszút egy ereje teljében lévő dühös szar, amiért kipumpálták! Néha meg elképesztően „agyafúrt” trükköket nyom: egy madzag végére kötött üres (!) sörös dobozt ráncigálva vonzza oda a csatornához szellemileg visszamaradott, retardált csöveseinket, aztán hamm! Esetleg random módon a zuhanyfüggönyt elhúzva a kádból támad ránk… Ja, és fontos még megemlíteni, hogy bigott szarszörnyünk – Necro Files-ban szereplő társához, Logan-höz hasonlóan szintén – sokértelmű üzeneteket hagy maga után – általában a klotyó falán maradnak ilyesmi kis kakis feliratok, hogy: „Ne szard le a gatyádat” vagy „Egyél szart” esetleg „Ezt kapd ki szarfejű!”. Az is kihagyhatatlan jelenet, amikor a rendőrségi képrajzoló megpróbálja rekonstruálni, vajon hogy néz ki valójában ez a klotyókból támadó szarszörny, mindezt egy kislány elmondása alapján, de a végső jelenet tényleg mindent visz: a rendőrök és nyomozók pelenkából készült über-védőöltözetben vágnak neki, hogy fertőtlenítőszerekkel betárazva megsemmisítsék a mutáns szarembert, amit aztán egy teljesen random módon eleresztett (eddig ketrecben vergődő!) borzalmasan rossz CGI-légyraj szépen megkajál…

Ha esetleg kimaradt volna az előző rész – mert teszem azt, hátulról-előre mentek, furmányos olvasási szokásotokból fakadóan -, és még nem esett volna le, hogy mennyire szörnyű ez a film, akkor most nyomatékosítom: A filmünkben nyújtott „színészi játék” gyanánt leművelt dolgok úgy érzem, a kultikus (Minden Idők Legrosszabb Filmje státusznak örvendő) Troll 2 egyes jeleneteivel vetekednek. Például egyik dokink, amikor meglátja, hogy tudóstársa arcára ráfolyt valami lötyi és éppen az ablaküvegen hadonászva haldoklik, csak érdeklődve vakarja az állát. WTF?! Rendőr pisálásának meg konkrétan egy beragadt cipzár-hangja van, wáááá!

Szarszörnyünkhöz képest a Kevin Smith Golgotaija egy kész remekmű. Csúcsban végződő méretes Chocito-ra emlékeztet leginkább, ami néha morogni szokott, persze száj nélkül, mert az minek egy szarnak.

Közben pedig olyan agyérgörcsöt előidéző, primitíven megkoreografált jeleneteknek lehetünk tanúi, mint a periódusos rendszer előtt, gázmaszkban, különféle kémcsöveket nézegető fehérköpenyesek (igazi szakértők, semmi kétség nem férhet hozzá!) vagy amikor ugyanezen sokeszű tudósok fényes nappal egy utca közepén hordóból a csatornába öntik az ominózus mérgezőanyagot. Bár az is dobogós helyezést érhet, amikor a rendőrök vagy három percen keresztül az összes kivitelezhető pozitúrába öklendezni kezdenek a hullákat meglátva, haha! És persze arról se feledkezzünk meg, amikor a szar fojtogatja az egyik csávót, miközben simán látni, hogy kívülről dobják rá a folyékony fekáliát, hát az is mennyire ócska már!

Összegezve tehát: minden tekintetben elképesztően primitív és amatőr, de amúgy is bődületesen szar film, emellett gyakran sütnek el benne értékelhetetlenül rossz, de leginkább fárasztó és nyomorult poénokat, amik miatt aztán legfeljebb a hardcore fokozatú trash fanoknak merem ajánlani.

Értékelés: 2,5/10

eyescream