Mint megannyi kilencvenes években honos, ám mára durván kiégett akciósztár, Lamas is úgy gondolkodott, lehet ő még bőven sikeres, így hát tüstént beszállt a horror-bizniszbe. Nincs kétségem kvalifikációját illetően: ha a legendás Casper Van Diennek sikerült az áttörés, bizonyára neki is fog. Számomra már jóval korábban Bé-bizonyította tehetségét a Raptor Island (Szörnyek szigete) c. dínós rettenetben, ami számomra egyet jelentett a CGI mindennemű megcsúfolásával. Mostani remekművében viszont tőle szokatlan módon nem jófiú, hanem egy minden hájjal megkent vámpír strici…

Pár dögös, szekszuális csajszi, aki régebben még Mr. Jones (Lorenzo Lamas) vámpír rabszolgája / lotyója volt, és egy hatalmas trükknek köszönhetően megszökött, most egy rave klubot (!) üzemeltet – ahol kb. mindenféle hangszeres muzsika szól, csak az említett műfaj hiányzik. Semmi baj, megesik. Rendesen megy a bolt, elvannak, mint a befőtt, közben pedig életük tervét dédelgetik: a Nekromanok (gondolom Holtak Könyvének valami kínai piacos változata) segítségével egy kis hókusz-pókusz keretében vámpírokból újra emberek lehetnek. Ez mind szép és jó, de hogy némi akció és izgalom is keveredjen a történetbe: egyikük húga éppen aznap érkezik hozzájuk, plusz kolibri mozgású CGI denevér képében megjelenik Lorenzo Lamas, és annak idióta (Rob Schneider szintű alantas humort képviselő) szolgája, hogy visszavágjon az őt ért sérelmekért. Szerencsére a húg és annak újdonsült pasija aktivizálják magukat; többek között rájönnek, hogy a Nekromanok hamis (mondtam én az elején, hogy kínai!) a varázslat pedig egy szörnyű démon eljövetelét okozza, ami Lamasnak igencsak jól jön, hogy ő legyen minden idők legnagyobb ZS-horror főgenyája…

Több alkalommal is vissza kellett tekernem, mert annyira durván fostoba jelenetek sorakoztak, hogy elsőre nem hittem el… Lamas tényleg nem semmi, mintha direkt önmagát parodizálná. A csajok dögösen néznek ki, de akinek ez kell, lessen inkább pornót, ott legalább vetkezőnek. Szóval iszonyatmód retek az egész, úgyhogy hagyom a fenébe ennek kifejtését, tényleg csak pár gondolat:

–         főszereplő csaj megharapja a halott húgát, hogy vámpír legyen, de nem működik, mivel ő egy félvámpír, tehát megkéri barátnőjét, hogy ő is harapja meg, mert „két félvámpír az egy egész” – és a trükk természetesen beválik

–         az odavetített a háttér csak még jobban kiemeli Lorenzo Lamas kitűnő színészi játékát

–        fogadni mernék, hogy a megidézett démont valami ócska délutáni dinófilmből vették kölcsön

–         merőben szokatlan, hogy a DJ-csaj melléből két track között amorf, fogakkal rendelkező féregszerű szörny pattanjon ki, de ők tudják

–         diszkófényekből ügyesen kirajzolt pentagramm szintén ijesztő tud lenni

Értékelés: 4/10

eyescream