Finoman fogalmazva meglepődve vettem észre, hogy ismertetőm tárgya, a Temetőkapu, rövid időn belül itton is megjelent, méghozzá szinkronos formában. A fos és szutyokfilmek őshazájában, Amerikában is egyből a dévédékák polcaira szánt alkotás, természetesen nálunk is egyből DVD formában landolt. Ennek természetesen mi, horror és trash rajongók igazán örülhetünk, de egyben el is gondolkozhatunk, hogy a sikeres, nagykaliberű, (értelmes) filmek kiadása miért nem ilyen gyors? Vagy miért nem szinkronnal jelennek meg? Mielőtt elragadtatnám magam és megváltanám a világot, visszatérek az eredeti gondolatmenetemre: egy ütős horror-vígjátékkal lettünk gazdagabbak, Roy Knyrim rendező úr jóvoltából. Róla nem sokat tudhatunk, főleg horrorfilmek make-up munkálataiért, speciális és vizuális effektjeiért volt felelős. Ezidő alatt úgy látszik jókora tudást szívott magába, mivel vette a bátorságot és önnálló (horror) rendezővé lépett elő.

Két balfasz aktivista betör egy kutatólaboratóriumba és amelett, hogy leamortizálják a berendezést, egy nagy faládában lévő állaton is megesik a szivük. Bár nem látják miféle dögöt tartalmaz a ketrec, úgy döntenek magukkal viszik és a városon kívül szabadon eresztik.
Hőseink, egy fiatalokból álló csapat filmezni indul a városon kívül, és ahogy annak egy filmben lennie kell, pont oda, ahol a fent említett dögöt elengedik. Csakhogy az elengedés jelen esetben nem pontos megfogalmazás, mivel a dög, miután kinyitják a furgont, ízekre tépi a két baromarcút és elcammog felderíteni a környéket. Természetesen a felderítés egy ilyen medvére hasonló szőrös, hatalmas – tűhegyes fogakkal megáldott fasztudjamicsoda számára egyenlő a henteléssel.
Azaz röviden minden embert széttép, (pontosobban addig csapkod mindenkit, amíg apró darabokra nem szakadnak, ez a tipikus MUST SEE kategória) aki az útjába kerül. Az egyetlen ember, aki ismeri a fenevadat, az a tudós, aki létrehozta. Ez egy génmanipulált szörny, – vagy ahogy a filmből kederül – Tazmán Ördög. A kutatásra nem derülhet fény, ezért a tudós Belmont és feltünően csinos aszisztense az elpusztítására indulnak. Ahogy annak lennie kell, a kis filmes csapatra is rátalál a szörny és megritkítja a létszámot. Így végül csak azért izgulhatunk, hogy ki hal meg, vagy hogy ki marad életben.

Csak feltételezni tudom, hogy a rendező vagy a törtenetíró, vagy akár az egész stáb egy értelmifogyatékos kretén, mert ez a filmet épp ésszel létrehozni képetelenség lett volna. Jelen esetben ez nem feltétlenül baj, mivel a végeredmény egy laza gore-horror lett. Ennyi baromságot, brutális faszságot már rég ontottak az arcomba egy film keretein belül. A történet egy nagy nulla, a színészek egy-két kivétellel bénák, zene ratyi, vagy nincs is… Aki úgy le megnézni ezt a filmet, hogy nem tudja mire számítson, kellemeset is csalódhat, ha szereti a műfajt. őszintén szólva nekem bejött, de annyira nem vagyok bátor, hogy másoknak is ajánljam.

értékelés: 5/10

Stone