Mindig is éreztem némi vonzalmat a lovak iránt, mit tagadjam. Apró gyermekként előszeretettel dörgöltem kishugom “én kicsi póniját” (tudjátok, azt a kis színes műanyag szart) a péniszemhez, persze titokban, aztán mikor később megnéztem a Tom Cruise és Tim Curry (Rocky Horror rulez!) főszereplésével jáccott Legendát, hát az ott bemutatott egyszarvú láttán is folyamatosan merevedésem volt. A kedvenc meséimben egyébként igen gyakran szerepeltek lovak, gondolok itt a Bátor lovacskára (na az egy zseniális film, ha valakinek megvan vhs-en, szóljon már legyen szíves!), a Kisvakond a nagyvárosban című cseszlovák thrillerre, vagy jelen cikkem trágyára, az Utolsó egyszarvúra. Ez egy gyönyörű mesefilm a kitartásról (nem, nem Szálasi Ferencről), a szerelemről, meg van benne varázslat is, meg kardozás, animálszex az meg nincs amiért nagy kár.

Főhősünk – meglepő módon – egy egyszarvú, aki az erdőket-mezőket járja, hogy meglelje társait, a többi egyszarvút. Bizony, tudja, hogy a film címe, miszerint ő az utolsó, csupán átbaszás, és a későbbiekben kiderül, hogy a többieket egy gonosz király tartja fogságban, úgyhogy hősünk, pontosabban hősnőnk mentőakciót szervez, amihez csatlakozik egy jószándékú, bár kissé balfasz varázslótanonc, egy nő, akire már nem emlékszem hogy kerül a képbe, meg Tom Cruise, aki titkosügynök. Barátaink amíg a kastélyba nem érnek találkoznak gonosz boszorkánnyal, annak csicska szörnyeivel, haramiákkal, meg BKV ellenőrrel is. Persze az igazi kihívások színtere már a kastély lesz, ahová az egyszarvú csak úgy tud bejutni, hogy az illuzionista haverja átváltoztatja igazi nővé (pedig az jobban odabaszott volna, ha mondjuk fabábút csinál belőle… na mindegy). A csaj szerencséjére/szerencsétlenségére(?) igen attraktív, mondhatni szekszi külsőt kap, így a király fia, aki egyáltalán nem olyan gennyláda, mint az apja, meg akarja prücskölni a csajt jól, ami talán sikerül is neki, de smárolni tuti smárolnak, arra emlékszem, mer ott is merevedésem volt. A kalandok végén hőseinknek nem csak a gonosz királlyal kell megkűzdeniük, de egy hatalmas, vörös, lángoló bikát is le kell győzniük (Red Bull rulez), hogy kiszabadíthassák a többi egyszarvút. És csak ez után jön a nagy dilemma: főhősnőnk az eredeti tervhez hűen változzon vissza egyszarvúvá és vágtázzon tova a többiekkel, vagy maradjon ember, és prücsköljön a királyfival élete végéig?
Hogy az “utolsó” egyszarvú miképp dönt, nem árulom el. Tessék megnézni a filmet, abból ki fog derülni, kivéve ha hibás DVD-t vesztek és nem tudjátok végignézni, de ennek az esélye elég kicsi. Persze vannak olyan balfaszok, akik pont kifogják az ilyeneket…

A rajzfilm képi világa csodálatos, gondolok itt a karakterek megformálására, a színvilágra és az animációkra egyaránt. Szóval Disney bekaphatja a f@szomat. Az eredeti szinkronhangok annyira nem jók, mint a magyar, de elég sok ismert arc kölcsönözte a hangját a különböző karaktereknek, gondolok itt Jeff Bridges-re (aki szerintem amúgy elég fos színész, bár a Halászkirály legendájában jól játszotta Robin Williams haverját), Mia Farror-ra, vagy Christopher Lee-re, aki a homoszekszuális Gandalfot igyekezett móresre tanítani a Gyűrűk urában, sajnos sikertelenül. A film zenéje is igazán lenyűgöző, bár az énekesnek, aki a dalokat nyekergi fel egy kicsit herélt hangja van (82-ben gondolom ez volt a divat). Amit az Utolsó egyszarvútól kapunk tehát: kedves történet, nagyon igényes megvalósításban. Rosszat nem igazán tudok mondani róla (leszámítva az animálszex hiányát), úgyhogy bármelyik korosztálynak szívből tudom ajánlani, a Kannibál Holokauszthoz hasonlóan.

 

értékelés: 10/10

Blizz