Az 50-es évek első scifi forgatókönyvéből készült film, ahol látszik a földönkívüliek zöld overallján a cipzár, amiben kotonból készítették a “buborékokat” az ufók által vájt alagutak falára, és amiből Tobe Hooper egy remek-remake-et csinált a nyolcvanas években. Az Invaders From Mars ha nem is mérföldkő, nem is a legjobb, de egy valódi kis csiszolatlan gyémánt, az 50-es évek egyik kis büszkesége. És hogy az ekkoriban készült scifik tele vannak kommunistaellenes utalásokkal? Biztos van benne valami, de én csak azt tudom biztosan, hogy az Invaders From Mars egy szórakoztató kis scifi az ötvenes évekből, a műfaj kedvelőinek bizonyára megemelengeti a szívét, a többiek meg ha mást nem, röhögnek rajta egy jót! 🙂

A 13 éves David MacLean békésen alukál puha és meleg ágyikójában… azaz csak alukálna, mert furcsa zajokat neszel kintről: egy ufó száll le nem messze Davidék házától. A kisfiú rögvest szalad apukájához, hogy beszámoljon neki erről a furcsa paranormális tevékenységről. Az apa ugyan először nem hisz neki, és fia élénk fantáziájának tudja be az eseményt, de a kisgyermek unszolására kimegy a kertbe, megnézni mi zavarta meg egyetlen kis gyermeke édes álmait. Vesztére… A kert végében ugyanis zöld overallos, lajhárszerű alienek építettek föld alatti bázist, ahová a bátor apát, George-ot le is rántják jól. A reggelinél George elég furán kezd viselkedni, David ezért gyanakodni kezd… mint kiderül, okkal: az idegenek valami fekete bizbaszt ültettek be George tarkójába, amelynek segítségével irányítani tudják őt. David elszalad, majd hazatérvén anyukája a pszichológushoz, Dr. Blake-hez invitálja őt. A fiúgyermek Dr. Blake-nek is elmeséli mit látott, és úgy tűnik ő az egyetlen, aki hisz a kisfiúnak. El is mennek együtt az örsre, hogy rendőri segítséget kérjenek, ám David a hekusok tarkóján is megpillantja a gyanús elemeket. Lassan a városka összes lakója a földönkívüliek csapdájába esik, és David már csak Dr Blake-ben bízhat. Közben villámlátogatást tesznek az ufók barlangjába, ahol látják ám, hogy az egész ufósereget egy tévé és egy polip vérfertőző intim együttlétéből keletkezett főufó irányítja. Értesítik a katonaságot, akik teljes harci erővel, tankokkal, meg minden szarral vonulnak ki az alienek ellen, majd midőn úgy tűnne már, hogy az ufók elpusztíthatatlanok, David felébred, és kiderül, hogy az egész csak rémálom volt. Megnyugodván az ablakhoz cammog, hogy lássa: csak képzelődött, ám abban a pillanatban egy ufó száll le a házuk mögötti dombok lankái között…

Leszámítva a bugyuta ufókat, a nagyondíszletszerű díszleteket, ez egy komoly film, egy élénk fantáziájú kisfiú lelki világáról, félelmeiről. Arról, hogy hogyan reagálna ha reggel nem a megszokott anyu és apu várná, hanem egy földönkívüliek által átprogramozott, agymosott droid-pár. Azért hogy jó tudni hogy van ilyen is, és látni hogy Tobe Hooper miből csinált egy baromi jó scifit.

 

értékelés: 7/10

Yoko Homo