A globális vírushelyzetet meglovagolva az olcsó és rettentően gagyi produkciókat gyártó, videós szórakoztatásban érdekelt Full Moon stúdió szinte rekordidő alatt készítette el ezt a förmedvényt.  Mint az előre sejthető volt, egy ilyen pár hét alatt összedobott munka nem a finoman szólva minőségi attribútumokkal fogja majd elkápráztatni a nézőket, de igazából nem is erre törekedtek. Egyetlen cél lebegett csak szemük előtt, hogy minél előbb kimaxolják ezt a mindenkit érintő témát; lehetőleg még azelőtt, hogy más is lecsap rá. De ennyire pofátlan végeredményre még a sokat próbált trash-rajongók sem számítottak…

Szőke csöcsös főszereplő Barbink többek között a tévén keresztül értesül, hogy terjed a koronavírus. Mutatnak egy kínai denevérlevest előállító gyárat, ahol már felütötte fejét a fertőzés, és az első áldozatok zombikká változtak. Ne tévesszen meg senkit, ugyanis ezek felvételek bizony az 1980-ban készült Hell of the Living Dead című régi olasz (amúgy elég rendesen büntető) trash-moziból származnak, csak éppen pofátlan módon átszinkronizálták őket, hogy valamennyire a jelenleg tomboló koronavírusról szóljanak. Amúgy magán a nyersanyagon is látni lehet, hogy kurvára semmi köze az aktuális (frissen forgatott) cselekményhez.

Aztán néhány jelenet következik bevágva a Zombies vs. Strippers című 2012-es, szintén videós hulladékból – és mivel ez is Full Moon produkció, még jogdíjat sem kellett fizetniük saját maguknak. Zseniális, mi?! Majd megint újra Hell of the Living Dead képsorok következnek a főszereplő által nézett hírműsorba ágyazva, jó sokáig…. és amikor már abban reménykednénk, hogy legalább valami izgalmasat is láthatunk, kiderül, hogy a szőke főszereplő topban (!) áll a zuhany alá, és úgy mossa meg habtestét. Felháborító, hogy még ettől is megfosztják a kedves nézőt! A továbbiakban pedig ugyanúgy a két, eddig említett művekből nézhetünk részleteket, míg a film végi csattanóban a Barbi egy korona-zombival való találkozás után szürreális módon vécépapírral a kezében belekerül az olasz trash cselekményébe. Hurrá.

Ekkora mocskos pofátlanságot még nem láttam, de tényleg! A kereken hatvanegy perces produkció több mint 90%-át e két régebbi mű véletlenszerűen bevágott nyersanyaga alkotja, a stúdióban forgatott jeleneteket meg gyakorlatilag egy kisiskolás is megcsinálja mobiltelefonnal. Nettó (agy)munkájuk egyedül az átszinkronizálásban lehetett, meg talán abban hogy néhány képkockába szatirikus társadalom-kritika is vegyüljön. Elképesztő, hogy a Full Moon fejese, bizonyos Charles Band által összefércelt trash-mix egyetlen igényesebb szegmense a vírus-molekulákkal operáló animált főcím és annak zenéje, de semmi több. Hozzáadott értéke a nullával vetekszik, éppen ezért értékelni sem fogom.

Értékelés: -/10

eyescream