Most, hogy a magyar rajongók megismerték Hellboy teljes történetét az elejétől a végéig, és immáron a pokolbéli kalandjai is napvilágot láttak, a Vadvirágok Könyvműhely nem állt le Mike Mignola hősének további népszerűsítésével. Közkedvelt sorozatát folytatva elhozta nekünk a Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal sajátos stílusú ügynökének korai éveiből származó rövidebb történeteit, melynek első kötetében Pokolfajzat javarészt a legismertebb közép-amerikai országban kalandozik, és fut össze mindenféle rusnya jószággal.

A Vadvirágok Könyvműhely Hellboy-szériájának kilencedik kötetében tehát rövid történetek kaptak helyet (egészen pontosan tíz, különféle hosszúságú kaland), azonban a gyűjtemény gerincét a vendégrajzolókkal kiegészült Hellboy Mexikóban című történetfüzér adja. Elöljáróban még fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a nem túl hosszúra nyúló, ámde érdekes és misztikus történetek az eredeti Pokolfajzat-saga olvasata nélkül is tökéletesen élvezhetőek.

Hősünk gyerekkorából beollózott rövid és jópofa, tét nélküli Palacsinta szinte tökéletesen funkcionál bevezetőként. Rögtön ezután egy jóval sötétebb – és a vizualitás tekintetében is egy újfajta technikával készült – fantasztikus történet következik (Éjféli Cirkusz), melyben egy Pinokkió párhuzammal megspékelve szemtanúi lehetünk Hellboy első valódi (pokoli) megkísértésének. A fenevad természetében Pokolfajzat egy felkérésre Angliába utazik sárkányt ölni, a Vold királyban pedig Norvégia a célállomás, hogy aztán egy legendás entitással fusson össze.

Ha a címadó kalandot (Hellboy Mexikóban) röviden szeretném jellemezni, akkor csak annyit mondanék, hogy marék pankráció, rusnya vámpírok és bajtársiasság. Persze Hellboy nem is lenne az, aki, ha a vérszívókon kívül más természetfeletti lényekkel ne akadna össze. Többek között megküzd egy alakváltó ősi istenséggel (Hellboy az azték múmia ellen), masszív alkoholizálása közben egy démoni asszonysággal köt örökre szóló szerződést (Hellboy megnősül), de a hullákat rabolgató boszorkány(mester), valamint annak harci szamara is jól ellátja a baját (A koporsókészítő 1-2). Az Élőhalottak házában pedig mintha konkrétan a klasszikus Hammer-horrorfilmek szörnyei elevenednének meg: helyi Frankenstein doktor kastélyában előkerül az elektromossággal felélesztett szörnye, egy joviális farkasember, de felbukkannak még vámpírok és dögös vámpírmacák is. Iszonyatosan szórakoztató, nem vitás.

Ami a különféle sztorikat egybegyűjtő kötet szempontjából állandó, az az író Mike Mignola, és Dave Stewart színező. A tízből Mike ezúttal „csak” három történetet rajzolt (Palacsinta, A fenevad természete, Vold király), miközben a többiben olyan ismert művészek siettek segítségére, mint a brazil Gabriel Bá (Esernyő Akadémia), annak ikertestvére, Fabio Moon (Casanova), Mick McMahon (Dredd bíró) vagy Richard Corben. Sőt, a Hellboy hatodik és hetedik kötetének vizualitásáért felelős Duncan Fegredo szintén visszatért, ám ezúttal az eddigiektől merőben eltérő akvarell-megoldással remekel az Éjféli Cirkuszban.

Bár néhány dolgot leszámítva nincs túl sok összefüggés az egyes kalandok között, és a Hellboy-kánonra is csak apróbb kikacsintásokat kaphatunk, összességében mégis egy teljesen szórakoztató, hangulatos és színes gyűjteményt kaphatunk hősünk kevésbé ismert korai éveiből. Gyűjtőknek mindenképpen ajánlott!

A kötetért köszönet illeti a Vad Virágok Könyvműhelyt, akiktől ITT rendelhető meg a könyv!

Értékelés: 8/10

eyescream