Az Agave kiadó ezúttal Svédország legismertebb SFF (science fiction and fantasy) szerzőjét hozta el magyar nyelven, akinek hajmeresztő, furcsa írásokat tartalmazó novelláskötetében éppen úgy feltűnnek a skandináv mitológia és az északi mondavilág természetközeli lényei, mint a hétköznapok szürkeségéből kilépő totálisan agyament szürreális fikciók. Legyenek azok a fantasy, weird vagy éppen steampunk stílusokba öltöztetve, atmoszférájuk minden esetben magával ragadja az olvasót!
Sokak szerint az 1977-ben született Karin Margareta Tidbeck irodalmi palettán való hirtelen megjelenésével egy friss és egyedi stílusú, vadonatúj hang tűnt fel. Az írónő először 2010-ben jelentkezett egy formabontó műveket tartalmazó novelláskötettel (Kicsoda Arvid Pekon?), majd két évre rá megjelent első regénye, az Amatka. Ezt követően ismét egy rövidebb írásokat tartalmazó gyűjtemény látott napvilágot (Jagannath), ám ezúttal már angol nyelven. Ez utóbbi, több díjat is beseprő kollekció képezi jelen kötet alapját.
A vékonyka gyűjteményben helyet kapó tizenhárom kispróza szinte mindegyikéről elmondható, hogy az ún. weird nevű modern irányzatba sorolható. Vagyis röviden: furcsa ötletekből induló, egészen elképesztő fantáziával átszőtt, szürrealitásban hajló novellákkal lesz dolgunk. Ezekben a néhány oldalas történetekben a mágikus realizmus könnyed bája keveredik az egzisztencialista filozófia gondolatkísérleteivel, a nyomasztó hétköznapiság érzését írja felül a misztikum és a fantasy, de a rejtélyekkel teli skandináv folklórral és mesés mondavilággal is megismerkedhetünk a szürrealitás talaján. Mindez nyakon öntve az északi népekre jellemző szürkületi melankóliával, csodás természetközeliséggel, néha pedig rideg tónusú tudományos-fantasztikus vagy éppen groteszk, sötét atmoszférával.
És hogy milyen történeteket olvashatunk a peremlétről? Csupa hajmeresztő ötletből kiinduló szituációt, mint például egy steampunk hangulatú mesét, melyben egy férfi beleszeret egy léghajóba (Beatrice), egy magányos nő egy kis konyhai rituáléval gyermeket teremt magának (Törpemálnalekvár), egy telefonközpontos pedig a pokolban találja magát (Kicsoda Arvid Pekon?).
A dongóhoz hasonlító Herr Cederberg egyszer csak repülni kezd, Augusta Prima Alíz csodaországára hasonlító elvarázsolt és groteszk dimenzióban titokban megismerkedik az idő fogalmával, hogy aztán jól megjárja. Míg a Dzsagannáth az Anya-Gépben élő, és azt fenntartó lelkes kis kollektívát mutatja be munka közben, addig a Matrónák az élet ciklikus körforgását vázolja a táplálkozás és utódnemzés nézőpontjával.
Brita üdülőfalujában található bizarr gubókból nyaranta emberi (?) lények kelnek ki, a Rénszarvas-hegy tájéka különös entitásokat, úgynevezett vittrákat rejt magában, a kötet egyik legszenzációsabb írásában (Pyret) pedig egy kis csibészes, utánzásra képes lényről készül korrekt és pontos dokumentációs összefoglaló.
Ennyi hajmeresztően furcsa, bizarr és groteszk, fantasztikus történettel gondolhatnánk, hogy szinte képtelenség hibázni. Majdnem. Egyetlen negatívumot említhetek csak, ami az én szememben annál súlyosabb: a novellák többsége nincs rendesen lezárva. Az ember még bőven olvasná tovább, ugyanis nem kapott hatásos lezárást vagy kimondottan csattanó jellegű megnyugvást/felkavarást, helyette egyszer csak nincs tovább. Ettől az egy ténytől eltekintve viszont tényleg egy kiváló novellagyűjtemény.
Kinek ajánljuk? Aki kedveli a skandináv mitológiát, folklórt, népmesei motívumokat, vagy csak simán az elképesztően bizarr, weird-be hajló szürreális dolgokat, mágikus realizmust, misztikumot, fantasztikus történeteket… szóval elég nagy a szórás )
A kötetet köszönjük az Agave kiadónak, akiktől ITT tudjátok megrendelni!
Értékelés: 8,5/10
eyescream
Be the first to comment on "Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről (2019)"