Ted Chiang ritkán ragad tollat, ám ha írásra adja a fejét, szinte mindig igazán különleges, elgondolkodtató történeteket alkot, amikhez hasonlókkal ritkán találkozhat az olvasó közönség. Az író most ismét egy csokorba szedte legújabb műveit, amiket a jelen cikkünk alanya, vagyis a Kilégzés és más novellák címen jelentetett meg. Kishazánk olvasóinak szerencséjére, az Agave kiadó roppant gyorsan kiadta a magyar fordítást, így mi is hamar kezünkbe vehettük a művet.

Akik olvasták Chiang előző novellás kötetét, az Életed története és más novellákat, azok nagyjából tudják mire számíthatnak. Az író nem epikus, látványos elemekkel színesített történeteket mesél el az olvasóinak, hanem mindig egy-egy apróságnak tűnő, ám a cselekmény előre haladtával még is már-már világmegváltónak ható eseményeket tár elénk: Egy olyan jövő ahol az emberek párhuzamos földi világokkal tudnak kommunikálni. Egy idegen faj, mely önnön létezésének mechanizmusát vizsgálja, miközben egy szörnyű rejtélyre jön rá. A viktoriánus Angliában gépek nevelik az újszülötteket. Egy önállú, gyermeki tudattal rendelkező mesterséges intelligenciát vajon mivé nevel egy ember? Az ember folyton az űrbe tekintve keresi értelmes társát a világban, még se hallja meg a fajt aki itt él vele, és hozzá beszél.

A kötetbe került kilenc mű, mind témában, mind gondolatmenetben nagyon változatos. Az írások között ismét megjelenik a vallás, az emberi társadalom, és az emberi lét értelmének kérdése, amiket egyedi szemszögből közelít meg, ám az erre érzékeny személyek számára mégsem sértőn. egytől egyig könnyed elbeszélésű, így az ember valósággal repül az oldalak között, hogy aztán a történet végére érve sokszor maga bontsa tovább a fonalakat. Chiang ismét megvillantotta kedvelt, “lezáratlan vég húzásait”, ahol bár kapunk egyfajta befejezést az adott novellák végére, még is nyitva hagyja az ajtót előttünk, hogy azon átlépve, tovább gondolkozzunk a cselekmény esetleges kimenetelien, így akár napokra az olvasóban tartva a sztorit. Karakterei ezúttal sem mondhatók mély, többrétű személyiségeknek, de ez alkalommal sem rajtuk van a hangsúly, hanem a témán, a világon és az egyes történeteket mozgató gondolatmenetek precíz, részletes kifejetésén, így az olvasó most sem tudja az egysíkú szereplőket hibaként felróni az írónak.  A kötet végén pedig ismét szerepel minden egyes novellához írt egy-egy eredettörténet, mely azok születését és az ötlet felvillanását meséli el.

Viszont ez alkalommal valahogy nem sikerült azonos fajsúlyú sztorikat pakolni a kötetbe, ezáltal pedig egyfajta hullámvölgy érzet marad az olvasóban. Félreértés ne essék, egyik történet se mondható rossznak, vagy amatőrnek, csak egyszerűen van egy két írás amit nemcsak túlírtnak, de hangulatban és a téma kifejtésének megvalósításában is laposabbnak éreztem a többitől, mintha ezeknél nem lett volna meg az írót jellemző sziporkázás, vagy egyszerűen elterelődtek volna a gondolatai a novellától.

Összességében a Kilégzés és más novellák ismét ékes példája lett annak, hogyan kell egy elgondolkodtató, az olvasót megmozgató, ízig vérig sci-fi történeteket írni. S bár a színvonal ezúttal kissé hullámzó, még is élvezetesnek mondható, és szinte kötelező darabbá vált minden a műfaj iránt érdeklődő ember polcán, már csak a klassz borító miatt is. 🙂

Értékelés: 9/10

Kinek ajánljuk: Akik szeretik a szokványos keretek közül kilépő sci-fi történeteket, vagy olvasták már az író bármelyik művét.

wooltur

A könyvért köszönet az Agave kiadónak, akiktől IDE kattintva megtudjátok rendelni a könyvet.