2015 nyarán óriási robbanás történt az amerikai médiában. A hírek egy negyvennyolc éves nő gyilkosságáról szóltak, akinek súlyosan beteg lánya eltűnt. A körülmények gyanúsak voltak, és mindenki a kislányért aggódott, nagy erőket vetettek be felkutatására. Alig pár nap kellett megtalálásához, és ekkor kifordult a világ a négy sarkából, hogy megmutassa: semmi sem az, aminek látszik. Dee Dee és Gypsy Rose Blanchard döbbenetes történetéről alig négy évvel az események után nyolc részes sorozat készült, így most azok is megismerhetik a bűnügy minden részletét, akik amúgy nem követik az ehhez hasonlatos kriminális híreket. Felhívom a figyelmet, hogy a sorozatra való tekintettel cikkünk spoilereket tartalmaz a cselekményről.
Látszatok
Gypsy Rose Blanchard 1991-ben született Lousiana államban. Édesanyja, Claudinea Pitre – akit mindenki csak Dee Dee-nek szólított – ekkor 24 éves volt. A nála jóval fiatalabb, mindössze 17 éves Rod Blancharddal a helyi bowling klubban ismerkedtek meg. Amikor Dee Dee teherbe esett, összeházasodtak, de mivel sosem volt köztük igazi szerelmi kapcsolat, a házasság hamar, csupán hónapokon belül megromlott, és válással végződött. Rod bár elhagyta a családot, de lányát gyakran kereste és anyagilag is támogatta őket, ahogyan csak tudta.
Ami bizony nem volt könnyű feladat, mert Gypsy-nek már kisbabaként is egyre több egészségügyi problémával kellett megküzdenie. Három hónapos korától fogva alvási apnoé kezelésére szolgáló lélegeztető géppel aludt, látási és hallási problémái voltak, emésztőrendszeri gondjai támadtak, és még 10 éves sem volt (egész pontosan hét), amikor izomdisztrófia miatt kerekesszékbe kényszerült. Nem megfelelő fejlődését kromoszómarendellenességnek tulajdonították, és úgy vélték, nem fog tovább élni a kamaszkoránál.
A gyomorszondán keresztül táplálkozó lánynak tizenéves korára tönkrementek a fogai, leukémiával kezelték és szellemileg visszamaradottnak tartották, aki megrekedt egy hétéves szellemi szintjén.
Anya és lánya az évek során többször költözött, egyre messzebb és messzebb Lousiana-tól, így az apával való kapcsolattartás megritkult, de sosem szűnt meg teljesen. Időközben Dee Dee és Gypsy valóságos hírességekké váltak. A súlyos beteg gyermekét egyedül nevelő asszony képében fürdőző Dee Dee hősként és példaképként tűnt fel sokak számára. Rendszeresen kaptak adományokat, és interjúkat adtak, többször jártak Disneylandben.
Tökéletes szeretetben éltek, és Dee Dee a látszat szerint megteremtett mindent ahhoz, hogy lánya rövid élete olyan lehessen, mint egy valódi Disney tündérmese, és ezért magát teljes mértékben feláldozta, ahogyan gyakran hangoztatta, azért élt, hogy Gypsy anyukája lehessen. De nem volt ez mártíromság részéről, számára a teljes boldogságot az jelentette, hogy a lányával lehet.
A kis család a Katrina hurrikán áldozata lett 2005-ben. A hatalmas pusztítást végző és mintegy 10.000 áldozatot szedő vihar az ő otthonukat is letarolta, így hajlék nélkül maradtak. Közösségi összefogásnak és Habitat For Humanity nevű alapítványnak köszönhetően a Missouri-állambéli Springfield-be költözhettek, ahol egy olyan házat építettek számukra, amely Gypsy szükségleteinek megfelelően lett kialakítva. Kerekesszékhez alkalmas rámpákkal volt ellátva és egy jakuzzival, amely az izomsorvadást hivatott kezelni. Mivel Springfield több, mint tízórányi útra van Lousiana-tól, az apával való kapcsolattartás költözésük után csupán telefonhívásokra korlátozódott.
Dee Dee és Gypsy beilleszkedtek a közösségbe, mindenki kedvelte őket. A következő évtizedben, egészen Dee Dee meggyilkolásáig itt éltek.
A halott anya
2015. június 14-én a Dee Dee és Gypsy által közösen fenntartott Facebook-profilon egy megdöbbentő, furcsa üzenet jelent meg:
majd nem sokkal később még egy:
Az aggódó ismerősök meglátogatták Blanchardékat, és amikor szokatlan módon nem nyitott ajtót senki, értesítették a rendőrséget. Míg a rendőrség a házkutatási parancsra várt (betörés gyanúja híján nem hatolhattak be a házba engedély nélkül), megengedték egy jelen lévő szomszédnak, hogy belessen az egyik ablakon. A berendezés háborítatlan volt, és ami ekkor a legaggasztóbbnak tűnt: bár Gypsynek semmi nyoma nem mutatkozott, mindhárom kerekesszéke a házban volt.
Amikor végre behatoltak, Dee Dee-t a hálószobában találták meg, ágyában hason fekve, vérbefagyva, több késszúrástól holtan. A 48 éves nő napokkal korábban halt meg. Az emberek azonnal adakozásba kezdtek, hogy kifizessék a nő temetését – és attól féltek, hogy Gypsy-ét is, akit ha nem is bántottak, kerekesszéke, gyógyszerei és segédeszközei nélkül (mint például az oxigénpalack és a gyomorszonda) nem maradhat sokáig életben.
Az egyik szomszéd, Aleah Woodmansee, aki Gypsy Rose barátnője is volt, ekkor feltárta a rendőrségnek, hogy tud Gypsy néhány titkáról, amiket senki másnak nem mondott el. Elmondta, hogy Gypsy-nek volt egy titkos barátja, akivel az interneten ismerkedett meg. Aleah ismerte Gypsy titkos Facebook profiljait is, és korábban több posztot is lementett ezekről. Most megmutatta őket a rendőrségnek, így felfedve Nicholas Godejohn nevét, akit a nyomozók könnyedén “összepárosítottak” az IP címmel, amelyről bejelentkeztek Dee Dee profiljára. A következő napon került sor a férfi wisconsini otthonának ostromára, ahol őt, és Gypsy-t is otthon találták, épségben. A hatóság mindkettőjüket letartóztatta, és gyilkossággal vádolta meg.
Ekkor következett be az ügy újabb fordulata, amelyet a rendőrség drámai sajtótájékoztató keretében ismertetett meg a nagyvilággal:
“Az elején tisztázzuk, hogy ez egy folyamatban lévő nyomozás. Azzal szeretném kezdeni, hogy a látszat néha csal. […] Mindkét Facebook-posztot Gypsy tette közzé. Szándékos emberölés miatt emelt vádat az ügyészség. Ez egy tragikus eset, amelyben számos rejtélyes elem van, és számos jel utal arra, hogy a közvéleményt éveken keresztül megtévesztették, hogy anyagi hasznot húzzanak az adományokból. Gypsy valós életkorát illetően több évszámot is használtak, nyomozóink dolgoznak korának megállapításán. Gypsy kerekesszék és segítség nélkül tud járni, méghozzá nagyon jól. Nem ismerjük a család valódi hátterét. Információink szerint a Katrina hurrikán áldozatai, de ez még nem bizonyított. […]”
A felszín alatt
A közvélemény és a család ismerősei (köztük maga az apa is) valósággal sokkot kaptak a hírek hallatán, míg mások, akik tudtak Gypsy életének “másik” oldaláról, igazolva látták gyanújukat.
Gypsy valójában egy teljesen egészséges, ekkor már 24. életévében járó fiatal nő volt. Egészségügyi kezelései egytől egyig feleslegesek voltak, hiszen valójában semmi szükség nem volt rájuk. Anyja, Dee Dee Blanchard minden bizonnyal az egyre nagyobb nyilvánosságot kapó kivetített Münchausen-szindrómában szenvedett (Münchausen by proxy), mely kóros elmeállapot azt eredményezi, hogy az anya maga teszi beteggé gyermekét. Ez a szindróma “súlyos, sokszor halállal végződő gyermekbántalmazási forma, a felismerése életet menthet. A hihetetlen kalandjaival hencegő, lódításbajnok báróról először azokat nevezték el az ötvenes években, akik saját maguknál produkálnak szándékosan betegségtüneteket, akár lelethamisítással, akár tényleges problémákat előidézve, hogy így irányítsák magukra a figyelmet, amit szomjaznak,. A Münchausen by proxyt, amit helyettesítő vagy más által előidézett Münchausen szindrómának is szoktak nevezni, később azonosították, és abban különbözik ettől, hogy az illető nem saját magából, hanem egy neki kiszolgáltatott emberből csinál beteget. Szinte mindig anya a gyermekéből. (…) A Münchausen by proxys szülők módszerei változatosak: jobb esetben csak leleteket hamisítanak, a labormintákkal ügyeskednek, rosszabb esetben tényleg beteggé teszik a gyereket például mérgezéssel, fojtogatással, szándékos fertőzéssel. Van, aki vért vagy mondjuk cukrot kever a gyerek vizeletmintájába, túlmelegíti a lázmérőt, más gyógyszerrel vált ki hányást, hasmenést, vagy éppen nem ad enni.” (idézet Janecskó Kata kiváló cikkéből a témában)
Gypsy esete már azért is rendkívüli, mert ritka az olyan gyerek, aki megéri a felnőttkort egy Münchausenes anya mellett. Bár a szindróma több évtizede ismert, megítélése máig vitatott. Vannak, akik szerint nem valódi elmebetegség, csak a gyermekbántalmazás egy különösen kegyetlen formája.
A Blanchard-családé az első olyan dokumentált eset, amelyben a felnőtt gyerek “bosszút áll” az elszenvedett sérelmekért, és gyilkosságot követ el a bántalmazó, Münchausenes szülőn. Éppen ezért precedens-értékű a szindróma történetében is, és még inkább felhívja rá a figyelmet; amit akár kedvezőnek is tekinthetünk, hiszen a Münchausen by proxy esetében elsőrangú fontossága van annak, hogy a külvilág felismerje az áldozatokat.
Dee Dee tudatosan manipulálta Gypsy-t és a külvilágot egyaránt, hogy lánya ne szabadulhasson ki fogságából. Az apával való kapcsolattartás korlátozása és az egyre messzebb való költözés tőle is ennek része volt. Az orvosoknak azt hazudta, hogy Gypsy orvosi leletei a Katrina hurrikán miatt elvesztek, így az orvosok minden kezelést az ő beszámolóira alapoztak. Gypsyvel elhitette, hogy valóban beteg, és hogy szellemileg is visszamaradott.
Gypsy 2010-ben, bár már betöltötte 18. életévét, maga sem tudta pontosan, hány éves, így még tinédzsernek hitte magát. Ennek ellenére is tesztelte anyja határait, mint bármelyik másik kamasz. Egy alkalommal elszökött otthonról egy férfival, akit korábban ismert meg, és online kapcsolatot tartott fent vele. Egy hasonló eset megismétlődött 2011-ben is, minek következményeként Dee Dee összetörte Gypsy laptopját és telefonját egy kalapáccsal, megfenyegette a lányt, hogy az ujjaival is ugyanezt fogja tenni, ha újra szökni próbál, majd az ágyhoz kötözve tartotta őt két hétig. Dee Dee intézkedett arról, hogy hivatalos papírokat állítsanak ki Gypsy szellemi visszamaradottságáról, aminek eredményeképpen Gypsy mindig úgy gondolta, hogy hiába fordulna a rendőrséghez, azok nem hinnék el, amit mond.
Gypsy anyja tudta nélkül tovább folytatta azonban az internetes ismerkedést. 2012-ben egy keresztény társkeresőn ismerte meg Nicholas Godejohn-t, aki a wisconsini Big Bendben élt, tízórányira Springfieldtől. A fiatalok online távkapcsolatot kezdtek egymással. Godejohn nem volt egy átlagos fiú: Asperger szindrómával, az autizmus enyhe formájával diagnosztizálták, és bűnügyi múltja is volt: egy alkalommal letartóztatták, amiért 9 órán keresztül pornót nézett és nyilvánosan önkielégített egy McDonald’s étteremben egy nagy késsel felfegyverkezve. Esetében fennállt a gyanú a disszociatív személyiségzavar, vagyis a többszemélyűség lehetőségére is, de mindmáig nem diagnosztizálták nála.
Két év is eltelt, mire Gypsy elárulta titkát bárkinek is. Barátnőjének, Aleah Woodmansee-nek mondta el, hogy szökést, esküvőt és gyerekeket tervez titkos szerelmével. Aleah figyelmeztette a veszélyekre és megpróbálta lebeszélni Gypsy-t, de nem aggódott különösebben, mert a lány arról beszélt, hogy előbb be fogja mutatni a fiút az anyjának. Gypsy megszervezett egy mozidélutánt, ahol mindhárman ott lehetnek, a 2015-ös élőszereplős Hamupipőke filmet nézték meg. Bár utólag Gypsy azt vallotta, hogy Nick “élőben” nem volt az a szőke herceg, akit elképzelt magának (ijesztőnek nevezte), a pár lefeküdt egymással a mozi mosdójában. Dee Dee az első pillanattól fogva utálta Nick-et, és megtiltotta Gypsy-nek, hogy barátkozzon vele, de a pár ennek ellenére folytatta internetes kapcsolatát. Mivel Dee Dee volt együttlétük akadálya, hamarosan elkezdték tervezgetni, hogyan szabadulhatnának meg tőle.
Gypsy és Nick kapcsolatának egyik bizarr aspektusa a fiú több személyisége. Állítása szerint ezek egyike egy 500 éves vámpír, akit Victornak hívnak (ő követte el a gyilkosságot is), és Nick rendszerint úgy hivatkozik rá, mint a sötét, gonosz oldalára. Szexuális fantáziáik szerves része volt a BDSM („kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus”), melyben Nick volt a domináns fél. Egy idő után Gypsy öt különböző Facebook-profilt használt, melyeken alteregói különböző személyiségekként voltak beállítva – így megfelelve Nick különböző személyiségei igényeinek.
A gyilkosság
A pár több tervet is kieszelt, melyek között az egyszerű szökéstől Gypsy teherbe ejtéséig több dolog is felmerült, de végül a “B tervet”, vagyis Dee Dee meggyilkolását váltották be. Gypsy aktívan részt vett a tervezésben és a kést is ő biztosította a gyilkossághoz, melyet egy áruházból lopott el. Mindvégig kapcsolatban állt Nickkel és instruálta a gyilkosság elkövetéséhez, de a tett elkövetésekor a fürdőszobába zárkózott. Dee Dee halálra szurkálását követően a pár szexelt Gypsy szobájában, majd összepakoltak és egy motelben töltötték az éjszakát, ahonnan később Nick családjához utaztak. Ekkor már több nap is eltelt a gyilkosság óta, és Gypsy aggódott, amiért anyja holttestét még nem fedezték fel – ezért az ő akaratából születtek meg a Facebook posztok, amik lebukásukhoz vezettek.
Tárgyalás, ítélet és börtönévek
A tárgyalásokon Gypsy őszintén vallott szerepéről az elkövetett gyilkosságban, de lényegében Nick ellen vallott. Gypsy-t végül egy speciális kategóriában, ítélték el, amely csak néhány állam jogrendszerében létezik, ez pedig “harmadfokú” gyilkosság (third degree murder). Olyan elkövetők esetében használják, akik közreműködnek a gyilkosság eltervezésében, de maguk nem tanúsítanak erőszakos közreműködést benne. Büntetési tétele 10 és 40 év között mozog, melyből Gypsy-t a lehető legenyhébb, 10 év fegyházbüntetésre ítélték. Büntetéséből 8 évet kell bizonyosan letöltenie, így 2023-ban kérheti először szabadlábra helyezését. 32 éves lesz akkor.
Nicholas Godejohnt életfogytig tartó büntetésre ítélték a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Róla nem sokat tudunk börtönéveinek alakulásának kapcsán, csupán arról szólnak a hírek, hogy kitart Gypsy iránt érzett szerelme mellett.
Gypsy azonban óriásit változott az elmúlt évek során. Saját elmondása szerint boldogabb és szabadabb a bötönben, mint addigi életében bármikor. Újraépítette kapcsolatát az apjával és mostohaanyjával, akik rendszeresen látogatják és – most már – egyetlen hozzátartozói.
Több interjú is készült vele, cikkek százai jelentek meg, és két, az ügyről készült dokumentumfilmben is közreműködött, amelyekben elmesélte történetét. Ezek a Mommy Dead and Dearest (Anya gyilkos kincse) 2017-ből és a Gypsy’s Revenge (Gypsy bosszúja) 2018-ból. A legfrissebb hírek szerint megismerkedett egy férfival, eljegyezték egymást és az esküvőre készülnek. Ahogyan az lenni szokott az ehhez hasonló hátborzongató történetek esetében, kis, rózsazsín házuk turistalátványosággá vált, ami a sorozat megjelenése óta csak rosszabbodott a szomszédok legnagyobb bosszúságára.
Felmerül a kérdés, hogy Gypsy vajon valóban szerette-e Nicholas-t, vagy csak manipulatívan felhasználta terveihez, hogy megszabadulhasson az anyjától. Nehéz kérdés, és minden bizonnyal nem fogunk választ kapni rá, de az ügy szereplőinek naivitása, lelki és mentális problémái arra engednek következtetni, hogy valóban hittek abban, hogy boldogan élhetnek majd, míg meg nem halnak, mint a Gypsy által oly’ nagyon szeretett tündérmesék szereplői.
The Act (2019) (A tett)
Gypsy Rose Blanchard történetéről a Hulu gondozásában készítettek sorozatot. Fontos tudni, hogy a Blanchard-család és maga Gypsy nem műkődött közre elkészítésében, és egyes orgánumok már hangoztatni kezdték, hogy a sorozat egyes aspektusai miatt jogi lépések várhatóak a család részéről.
A nyolcrészes sorozat Joey King (Démonok között) főszereplésével készült, aki egy interjúban elárulta: nagyon szeretett volna találkozni Gypsy-vel a szerep eljátszása előtt, de a találkozót sajnos nem sikerült tető alá hozni. Felkészülése a Gypsyről készült rengeteg felvétel alapján történt, és a fiatal színésznő elképesztő tehetséggel formálja meg a beteg lányt a kamera előtt. Éppen miatta bár a HBO Go¬-n sorra elérhetővé válnak a sorozat részei magyar szinkronnal is – elsősorban eredeti nyelven ajánlom megtekintését, mert még Gypsy hangja és beszédstílusa is szinte tökéletes pontossággal elevenedik meg előttünk.
Nem tudom így méltatni sajnos azonban a sorozat többi szereplőjét. Dee Dee karaktere hiába lett nagyon hatásos, egyszerre hátborzongató és szívfacsaró, az a benyomásom, hogy nemigen hasonlít a valóságos Dee Dee-re. A sorozatban a Patricia Arquette (Stigmata, Médium) által egyébként kétségkívül fantasztikus színészi teljesítménnyel eljátszott karakter egyszerűen a Münchausen by proxy egy idealizált megjelenítése, és nem olyan, amilyennek Dee Dee-t az ismerősök leírták. Elmondásuk szerint az asszony kifejezetten megnyerő személyiség volt, nyílt szívű, barátságos és mindig vidám – amiből a sorozatban egy percet sem látunk. A cselekmény szerves részét képezi Dee Dee súlyosbodó és kezeletlen cukorbetegsége is; talán éppen ez az, ami Gypsy-t döntésre viszi, hiszen az anyja jóformán haldoklik. Egyes vizsgálatok szerint Dee Dee a valóságban is szenvedett cukorbetegségben (és emlegetik a kényszerbetegséget is), de Gypsy sosem számolt be nyilvánosan olyan szörnyű tünetekről, amilyeneket a sorozatban elénk tárnak.
Nicholas Godejohn-t Calum Worthy játssza, aki Joey Kinghez hasonlóan nem friss felfedezett a filmipar számára, de biztos vagyok benne, hogy a The Act-ben nyújtott alakítása számára is nagy kiugrási lehetőséget fog nyújtani.
A sorozat számomra legfőbb erénye – amelyet mindig kiemelt szempontként kezelek az igaz történet alapján készült művek esetében -, hogy egyes mellékszereplőktől (a szomszédokra gondolok, akik között szívem csücske Chloë Sevigny /Lizzie/ is felfedezhető) és a fentebb Dee Dee karakterével kapcsolatban leírtaktól eltekintve az eseményeket jóformán a teljes (ismert) valóságnak megfelelően mutatja be. Minimális átírást és írói szabadságot eszközöltek a dramaturgiában – amit könnyedén “ellenőrizhetünk”, hiszen Gypsy és Nick tárgyalásainak felvételei is teljes egészükben elérhetőek a YouTube-on -, és ez teszi számomra igazán komolyan vehető művé a The Act-et. Bár még csak az év első felében járunk, élnék a jóslati lehetőséggel, hogy az év egyik legjobb drámájával van dolgunk, ami jónéhány díjat be fog zsebelni magának.
Kinek ajánljuk: Ha unod a dokumentumfilmeket, de nagyon kíváncsi vagy Gypsy Rose Blanchard történetére, bátran ajánlom ezt a sorozatot, hogy megismerd. Azoknak is, akik hozzám hasonlóan érdeklődnek a nem mindennapi bűnügyek iránt szórakoztató és igen érzékeny, hatásos formában mutatja be ezt az esetet.
Értékelés: 10/10
Blissenobiarella
Be the first to comment on "Igaz történet alapján – The Act (2019) (A tett)"