Két év csúszással, idén decemberben végre kezünkben foghattuk Csepella Olivér közösségi finanszírozás segítségével készült, finoman szólva is elmeroggyant szórakozást ígérő képregényét, melyben a Nyugat leghíresebb karakterei egy kávéházba zárva viaskodnak egy történelmi háttérű élőhalott-invázióban, hogy egymást froclizva szórakoztassanak minket hét komplett fejezeten és 260 oldalon keresztül.

Az egész egy roppant szürreális koncepcióval bíró, 32 oldalas diplomamunkával kezdődött, amit aztán a hatalmas népszerűségre való tekintettel szerzője feltett az Indiegogo-ra. A közösségi finanszírozással készülő képregény telitalálatnak bizonyult, ugyanis 2014-ben szinte egyetlen nap alatt elérte a kívánt összeget – sőt, megduplázta azt -, így Olivér el is kezdhette (pontosabban folytathatta) a 2015 decemberére tervezett kötet munkálatait.

Technikai okokból kifolyólag 2016 végére csúszott a kiadás, de aztán ez a határidő sem működött, így sokan csalódásaiknak adtak hangot, és csak reménykedni tudtak. Aztán szinte a semmiből, 2017 novemberének végén Csepella úr egy nagy KÉSZ felirattal adta mindenki tudtára, hogy a várva-várt Mű elkészült… és nem csak az Indiegogo-s közösség számára, ugyanis időközben a Corvina Kiadó vállalta a képregény még szélesebb körben való terjesztését!

A Nyugat című folyóirat néhány jól ismert munkatársa – úgymint Karinthy, Kosztolányi, Tóth Árpád és a másnappal hadakozó Ady – éppen Babits Mihály (elő)születésnapját szándékoznak megünnepelni kedvenc helyükön, amikor is rendhagyó módon a vendégek élőhalottakká változva özönlik el a New York kávéház termeit. Tollforgató hőseink Katával, a szőke pincérnővel, és az igazgató titkárjával összefogva próbálják túlélni ezt a múltban gyökerező zombi-támadást, de később Móricz és Csáth Géza is tiszteletét teszi a helyszínen, egy rakás csendőr társaságában.

Kezdem ott, hogy egyáltalán nem lehetett könnyű egy ilyen minden szempontból komplex képregényt tető alá hozni, de én azt mondom, megérte várni rá. Ugyanis fergetegesen szórakoztatóra sikerült. Kezdetben megismerhetjük egyszerű szórakozást kereső hőseinket – félszeg főnökként funkcionáló Babits, személyiségzavarral küzdő Kosztolányi (és alteregója Esti Kornél), sziporkázóan szellemes Karinthy, illetve a durván másnapos Ady -, akik a Kedves Olvasó legnagyobb örömére irodalmi igényességgel szívják egymás vérét mindaddig, amíg be nem üt a krach, és onnantól kezdve pedig saját (humorra kiélezett) egyéniségük kezd kibontakozni, miközben egymás életműveiből szemezgetnek. Szóval ez a beépített magaskultúra-faktor egyszerűen lehengerlő!

Maga a főbb karakterek kidolgozása iszonyatosan eltalált; minden egyes mozdulatuk, arcrándulásuk hűen tükrözik az adott szituációhoz való hozzáállásukat, de ugyanez igaz a körülöttük lévő egyéb szereplőkre. A rendkívül igényességgel kidolgozott grafika, és a fekete-fehér-sárga palettán mozgó színezés mellett a panelozást is bravúrosan sikerült megoldaniuk, nemritkán szellemes narrációval vagy felirattal egészítve ki a már amúgy is jópofára sikerült képeket. Bár technikailag többféle rajzstílus jelenik meg a műben, mindegyik kiválóra sikerült – konkrét funkciójukat tekintve sajnos többet nem árulhatok el, minthogy az idővel kapcsolatosak.

Persze ennyi remek mozzanat mellett akadnak azért negatívumok is. Ilyen például, hogy a kezdetben jól követhető panel-sorrend sajnos a végére igencsak összekuszálódik, de a szövegbuborékok elhelyezése és a szöveg-mennyiség is komoly gondot okoz az olvasás tempójában. És persze azt sem szabad kihagyni, hogy bármivel próbálják feldobni, az egy helyszínen zajló, közel 260 oldalnyi történet a végére kezd ellaposodni, szóval kicsit lehetett volna rajta húzni.

Összességében viszont telitalálat Csepella Olivér képregénye; egyedülálló szórakozást nyújtó briliáns alapkoncepció, amiben éppúgy jelen van a Nyugatos generáció életérzése és az irodalmi sziporkák általi gondolatmenete, mint Quentin Tarantino már-már trash-be hajló szellemisége, és persze azon sem kell csodálkozni, hogy megfér egymás mellett egy kellemes íróasztalos hancúr, a Akkezdet Phiai, a láncfűrész vagy éppen ősi nemzetségét védő táltos, haha!

Értékelés: 9,5/10

eyescream