Nem, ezúttal nem a Vin Disel főszereplésével készült akciófilm előzménytörténetéről lesz szó, sőt még csak nem is szexuális tartalmú felnőttfilmes tartalomról, hanem egy 2013-ban bejelentett horrorfilmes antológiáról, melyben a gyengébbik nem képviselői mutathatják meg, hogyan tudnak ők ijesztgetni. Míg kezdetben Jennifer Lynch, Mary Harron, valamint a Soska-nővérek mellett Jovanka Vuckovic és Karyn Kusama is a projekt részét képezték, addig mára már csak ez utóbbi két alkotó maradt az eredeti felállásból.
A nyolcvan perces játékidő alatt négy komplett történetet láthatunk, amiket Sofia Carrillo bizarr stop-motion animációi választanak el egymástól.
Elsőként a Jack Ketchum 1994-ben íródott novellájából készült The Box kerül terítékre, melyben egy hét éves kisfiú valami olyasmi lát a metrón mellette ülő férfi dobozában, amitől többé nem eszik. Féltő szeretet és gondoskodás, szülői felelősségvállalás, valamint az anyaság szerepköre mindazok a feszültségteremtésben tobzódó témák, amelyeket megpróbál Jovanka Vuckovic rendezőhölgy láttatni ebben a sejthető végkimenetelű thriller-drámában. 6/10
A következő, Roxanne Benjamin által dirigált szegmens (The Birthday Part) hangulata már jóval derűsebb, mondhatni már-már a Hóbortos hétvége szatirikus mókázásait juttatja az ember eszébe. Történetünkben arról van szó, hogy egy fia születésnapjára készülő anyuka hirtelen a halott férjére bukkan, akit megpróbál legalább a buli végéig elrejteni – persze nem egy könnyű feladat. Groteszk módon humoros jelenetek, briliáns zeneválasztás, egy sejthető csattanóval a végén; még ha nem kifejezetten rémkedős is, határozottan nem rossz epizód! 8/10
A harmadik, Don’t Fall névre keresztelt rövidfilmben kempingező fiatalok egy fura (talán földönkívüli?) ábrákkal teleírt barlang bejáratára jelnek, ami egyben előrevetíti, hogy rövidesen pusztulniuk kell az ott lakozó gonosz entitás okán. Néhol klisés, néhol misztikus, maga a szörny elég pofásan néz ki, és nagyban hozzájárul az élvezethez, hogy nem nyújtják el túlságosan. 7/10
Negyedik részünk (Her Only Living Son) gyakorlatilag a hibátlan klasszikus Rosemary gyermekének egy modern kori folytatása is lehetne, hiszen nem másról van szó, mint egy felnőtté cseperedő, de eredendően misztikus fogantatású, a gonoszságot magában hordozó fiúgyermekről. Ilyen esetben pedig adódik a kérdés: az anyai ösztönöknek vagy pedig a józan észnek kell engedelmeskednünk?! 6/10
A vegyes összképet elnézve – néhány rész egy Alkonyzóna vagy X-akták epizódként talán jobban elfért volna – én azt mondom, hogy elsősorban örülni kéne, hogy ez a kollekció is elkészülhetett, és hogy a mostanság egyre-másra felbukkanó tehetséges női direktorok – pl. Jennifer Kents (Babadook) vagy Ana Lily Amirpour (A Girl Walks home alone at Night); egyébként mindkettő kötelező darab! – egyre több és több lehetőséget kapnak bemutatkozásra.
Független-filmes atmoszférájával leginkább az érdekesség kategóriájába esnek, és mivel az átlagtól eltérő hangú alkotások, megtekintését elsősorban a horror/thriller műfaj szélesebb körben történő értelmezését bíró közönségnek ajánlom.
Összegző értékelés: 6,5/10
eyescream
Be the first to comment on "XX (2017)"