A ritka hatásos előzetes és Gregor “Gore” Verbinski személye minden garanciát megadott arra, hogy az A Cure for Wellness az év egyik legjobb horrorja lehessen. Habár a rendező a 2002-es Kör óta a horror műfaja felé sem kacsintgatott, a Karib-tenger kalózai-sorozattal komolyan letette a névjegyét Hollywoodban. A trailer első ránézésre erősen hajazott a 2014-es Stonehearst Asylumra, ám ez inkább csak bátorított arra, hogy megváltsam a jegyemet a premier napján. Lássuk, hogy szerepelt Az egészség ellenszere.

Lockhart, a Wall Street-i fiatal tőzsdeguru különös feladatot kap: vissza kell hoznia az Alpok lábánál gyógyuló cégvezetőt Pembroke-ot. Az idilli környezetbe távozó Pembroke egy furcsa búcsúlevelet hagyott maga után, amiből már sejthettük, hogy a fiatal munkamániás Lockhartnak nem lesz éppen könnyű dolga, hogy meggyőzze főnökét, válassza inkább a New York-i nyüzsgést a pihentető wellness helyett. A svájci kisvároskába megérkezve azonban hősünk hamar rájön, ez a szanatórium merőben eltér egy átlagos gyógyszállótól. Lockhart csakhamar felismeri, már rég többről van szó, mint arról, hogy teljesítenie kell a küldetését, az egész élete veszélybe kerül.

Tévedtem, ezt az elején le kell szögeznem. Tévedésem azonban nem “került sokba”, hiszen az A Cure for Wellness mégsem a Stoehearstra hasonlít, hanem egy még talán annál is jobb műre, a Viharszigetre. Persze itt sem a cselekményről vagy a cliffhangerről beszélünk, hanem szimplán csak a hangulatról. Ehhez nagyon sokat tett egyébként hozzá Dane DeHaan személye, aki elég egyértelműen hasonlít Leonardo DiCaprióra. Szerencsére azonban a Cure megmaradt ennyi koppintásnál, így bőven maradt egyedi és különleges.

A főleg Németországban forgatott film végig kitűnő hangulatú. A festői környezet, a látszólagos nyugalom és csend remekül érzékelteti a kontrasztot a mindennapi pörgés, a teljesítménykényszer, az ember teljes kifacsarása és a nyugalom, kiegyensúlyozottság között. A darab első felét végig belengi egy nyugodt, ám mégis vészjósló, aggasztó atmoszféra, amelynek természetesen minden alapja megvan.

Mindazonáltal a játékidő nem rövid, márpedig egy 146 perces darabot végig megtölteni izgalommal és feszültséggel, nagyon nehéz. Bár a Cure néhány percre el-ellaposodik, olykor már azt is hihetnénk, hogy vége a filmnek, egy-egy csavarra, újításra többször is képes.

Jump scare-ektől mentes, ami annak fényében jó döntés is volt, hogy inkább a tehetetlenséget, a kilátástalanságot és az elveszettséget akarja szimbolizálni a film. Gore jelenetektől sem hemzseg Verbinski alkotása, ám így is többször elborzadhatunk a látottaktól.

A játékidő hossza mellett további negatívumokat is fel lehet hozni, hiszen a rejtély a film felénél már bőségesen kibogozható, így tulajdonképpen több, mint egy órát töltünk azzal, hogy a főhős is rájöjjön arra, amit mi már tudunk. A lezárás, a megoldás szintén okot adhatott némi negatív visszhangra, ám ez még így is kevés, hogy legyen okunk különösebben kritizálni a filmet.

Összességében a megoldás megfejtéséig nagyon misztikus és izgalmas mű, amely alkalmas arra, hogy kicsit kimozdítson minket a komfortzónából, ám szerencsére ezt nem fröcsögő vérrel és jump scare-ekkel teszi, hanem remek színészi játékkal és az igazság olykor mostoha bemutatásával. Mindenképpen ajánlott film!

Értékelés: 7/10

(Varin)