Ha nem tudnám, hogy ez a rettegett Carnosaurus második része, simán elnézném egy sokadik Aliens kópiának, hiszen a recept közel ugyanaz. Vagyis adott egy vagány osztag, aki nem tudja milyen küldetésre vállalkozott, aztán meg az elnéptelenedett komplexum szervíz-alagútjainak sokaságában rohangálnak a félelmet nem ismerő lények tucatjai elől. Csak mondjuk ez a Roger Corman által finanszírozott produkció a kivitelezés tekintetében az iszonyatosan gagyi és a brutálisan szar között foglal helyet – így nem is csoda, hogy az igazi szórakozás helyett inkább bűnös élvezetként funkcionál.

Speciális villanyszerelő brigádunkat egy mindentől távoli, sivatagi bányatelepre hívják, hogy segítsenek helyreállítani a dolgokat, ugyanis minden összeköttetés megszakadt velük. Az osztag nemsokára meg is találja az egyetlen túlélőt, a védelmi rendszert kijátszani képes komputer-hacker tinédzsert, majd nem sokkal később feltűnnek a titkos katonai projektből származó őshüllők, akik nem elég hogy elfogyasztották az ott dolgozó személyzetet, még a bázis alatt lévő nukleáris hulladékot elzáró réteget is megbabrálták…

Inkább egy sci-fi jellegű akciófilmnek tűnhet a sok rohangálás meg a forgatókönyv totálisan elcseszett jelenetei miatt, a szó igazi értelmében vett horror meg maximum annyiban van jelen, hogy láthatunk két darab, dinoszaurusz által elkövetett marcangolást, aztán szevasz.

Maguk a szereplők rettentően bénák, akárcsak a megmozdulásaik; mintha egy igénytelen, olcsó tech-paródia lenne az egész film, és akkor még nem is szóltam a gumidinókról, akik viszonylag ritkán bukkannak fel a feszültségkeltés miatt, de amikor néha meglátjuk őket, simán hülyére röhögjük magunkat. Eltorzított delfinhangjuk pedig ugyancsak siralmas.

Nem is tudom hirtelen, mi a kínosabb: amikor tinédzserünk szupertitkos katonai támaszpont kódjait töri fel gépével, vagy amikor életében másodszor ülve egy munkagépben profin kivégez egy őshüllőt – esetleg, hogy az egész filmnek egy minimális átkötésen kívül kurvára semmi köze az első részhez. Csak egy hihetetlenül fantáziátlan, ostoba és végtelenül tré folytatás, mely ugyan szórakoztatási faktorban nem mérhető az első epizód hulladék-kánaánjához, azért mégis bőven a bűnös élvezet kategóriájába esik, haha!

Értékelés: 4/10

eyescream