Ha valakinek sikerült végignéznie az első évadot, akkor bizonyára hasonlóan letaglózódott, ahogyan én is. Rengeteg minden a helyére került a befejező részeket nézve, azonban felforgatta az addig az egész sorozatról alkotott képünket. Ez pedig nagyon is jót tett neki, hiszen kimondottan szeretem az elgondolkodtató, kreatív animéket, amelyek komplex cselekményvezetéssel és történettel rendelkeznek.
Szerencsére a befejezéssel felmerülő új kérdések nem várattak túl sokáig válaszra és egy évvel később befutott a folytatás, a Higurashi no Naku Koro ni Kai. Ebben pedig ismét új szemszögekből tekinthetünk bele a teljes puzzle-be.

Higurashi no Naku Koro ni Kai (2007.07.05. – 2007.12.17.)

A Higurashi no Naku Koro ni nagyon erős felütést adott az egész vonalnak, így információszomjasan futottam neki a folytatásnak. A spin-off egy aprócska adalékkal szolgált a teljes képhez, de bevallom tényleg nagyon fordulatos volt az előzmény, így nem is tudtam, hol fogunk becsatlakozni. A spoilerek elkerülése végett most sem fogok sokat elmondani a konkrét cselekményről, inkább elemzem, illetve az újdonságokról és a puzzle-darabkákról szándékozom beszámolni.

Meglepő módon homlokegyenest ellentétes képi világgal, megoldásokkal indul a Kai. Inkább thrilleres, krimis a hangulat, kissé nosztalgikus, másként vannak kidolgozva a karakterek, így nem is a megszokott kawaii életérzés jut elsőre eszünkbe. Inkább egy rendőrsztorinak tűnik. Valahol az előző évad után járunk és betekinthetünk, hogy milyen utózöngéi voltak az 1983-as év júniusi eseményeinek. Nem csak, hogy meglepő, de kimondottan ötletes, hogy így vágtak bele a cselekménybe. Mikor már azt hittük, nagyjából kezdünk rájönni a kirakós játékból kialakuló háttérből felsejlő valóság kicsiny szeletére, akkor sikerül ismét egy olyan aspektust megismerni, ami már a legelején csavar egyet, az amúgy pillanatnyi szusszanásnyi időt sem kapó agyunkon.

A Higurashi no Naku Koro ni Kai (Kai = 解 = megoldás) olyan irányba is elkalauzol bennünket, amely valamennyire elvárható volt az első évad végjátékát megtekintve. Azonban egyáltalán nem reked meg azon a szinten, inkább arcul vágja a nézőt és gyakorlatilag újabb témákat vet fel és boncolgat. Eme rövid bevezetőm után szeretném bemutatni vadonatúj főszereplőnket: a sorsot. Hiszen az egyik legfontosabb, amit a Kai fejteget, hogy van-e eleve elrendeltetés, és ha nem, hogyan lehet a látszólagos spirálból kimenekülni. Hiszen ez egy egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Vajon van-e olyan, hogy valakinek születésétől kezdve egyszerűen meg van határozva a végzete, és így bármilyen cselekedet, amelyet tesz teljesen hiábavaló, mert meg van írva, hogyan kell majd távoznia a világból? Ha ez így van, akkor a karma gyakorlatilag DNS szinten kódolt lehet és nincs menekülés. Egyszerűen ugyanaz fog történni, bármilyen módon is próbál valaki tenni ellene.

Egy jóstehetséggel megáldott papnőt pedig természetesen ez a gondolat nem hagyhat nyugodni. Pláne, ha szeretteiről van szó. Ezért fáj a feje Rikának leginkább, hiszen Ő már a legeleje óta tisztában van azzal, milyen szörnyűséges események fognak évről évre lezajlani. Még saját halálának időpontjával és mikéntjével is tisztában van, bár ezzel igyekszik a legkevesebbet foglalkozni. Nincsen könnyű dolga, hiszen immáron ötödik éve ugyanaz az átok fenyeget, mely Oyashirohoz köthető. De vajon van-e most lehetősége, hogy megváltoztassa azt, ami talán kőbe van vésve? Képes lesz összeszedni minden lelki- és testi erejét, hogy szembeszálljon az istenekkel, a sorssal, a végzettel, valamint a Három Családdal? Egyáltalán véget ér-e ez a végtelennek tűnő júniusi hónap? Bár a tragikus következményekbe részben belecsöppentünk a Higurashi no Naku Koro ni fonalvezetésében, de lehet, hogy mégis tud nekünk újat mutatni ez az anime is. Hiszen rengeteg szemszögből megtekinthető ugyanaz a cselekménysorozat, ezt már a Baccano! is tökéletesen bebizonyította. És itt sincs egyszerűbb dolgunk, ezt pedig zseniálisan megmutatja az előző évad alkotócsoportja: tudnak teljesen más stílust is képviselni. A Higurashi no Naku Koro ni Kai inkább thriller jellegű, vagy pszichohorror − ha létezik ilyesmi. Sokkal kevesebb a fizikai kínzás, ebben inkább előtérbe kerül a terror. Megjárhatjuk a szereplők lelkeinek legsötétebb bugyrait, betekinthetünk az elméjükbe, a félelmeikbe és vágyaikba. Zseniálisan új színezetet kapnak a karakterek, komolyan mondom, ennyire részletesen kidolgozott háttérrel ritkán találkozni még szépirodalmi regényekben is. Amikor azt hinnénk, már kirajzolódik előttünk a megoldás egy-egy szituációra, vagy gratulálunk magunknak, hogy végre teljesen kiismertük az egyik felnőtt vagy diák személyiségét, akkor egyszerűen elénk vetnek egy újabb, majd egy újabb „koncot” és kezdhetjük elölről a puzzle kirakását.

Folytatnám gyorsan a szereplők bemutatásával, akiket az előző cikkemben kihagytam:

Satoshi Houjou hugicájával előzőleg megismerkedtünk. Satoshi az a Nii-Nii (bátyus – szerk. ford.), akit folyton szólongatott a hányattatott sorsú Satoko. A Kaiban közelebb kerülhetünk az életvidám, védelmező fiúhoz is és láthatjuk, hogyan próbálja tartani a lelket Satokoban. Nagyon hasonlít a karaktere Maebarához, így könnyebben megérthetjük, hogy a lányok miért is fogadták be olyan könnyen az újonnan érkezőt. A testvérek múltjáról is többet megtudhatunk, illetve a Houjou nemzetségről és Satoko betegségéről.

Kuraudo Ooishi a helyi fegyveres erő – aka. rendőrség – nagyöregje, aki igyekszik magyarázatot találni az 1983-as nyár, illetve az Oyashiro-átok eseményeire. Több szemszögből is bemutatják nekünk a zsaru gondolkodását és megláthatjuk, milyen szerepe van a cselekmény fordulatos alakításában. Hiszen, ha egy nyomozó titkokat piszkál meg, darázsfészekbe nyúl, akkor az sosem marad következmények nélkül. Ne feledjük, hogy senki sem tisztán jó vagy gonosz egy animében!

Jirou Tomitake egy szabadúszó fényképész, aki évente meglátogatja a falut a fesztivál idején. Ilyen módon pontosan tisztában van az öt éve kísértő eseményekkel, sőt lehet, hogy emiatt is tér vissza, hogy kiderítsen valamit a titokzatos gyilkosságokról és eltűnésekről. Róla is jóval többet megtudhatunk a Kaiban. Szándékairól, illetve viszonyáról Miyo Takanoval, valamint az 1983-as Watanagashi Fesztivál borzalmas éjszakájáról.

Miyo Takano különleges szerepet kap a Higurashi no Naku Koroni Kaiban, hiszen múltjáról is meglepő tények derülnek ki. Hogyan került ide ez a fiatal, csinos hölgy egy ilyen borzalmas katasztrófa helyszínére? Milyen titkot rejteget a kedves nővérke? Megismerhetjük kapcsolatát a többi szereplővel és a lelkébe is betekintést nyerhetünk. Életvidám, segítőkész, igyekszik hasznára válni a falucskának, illetve főként Irie doktornak.

Kyousuke Irie a falu klinikájának főorvosa. Ő felügyeli a gyerkőcök fejlődését és gyógyítja őket, ha megbetegednek vagy megsérülnek. Miyoval közösen kezelik például Satoko tüneteit. Mivel a helység egyik legbefolyásosabb ás legtiszteletreméltóbb tagja – a Három Család után –, így nem csoda, ha hozzá fordulnak, amikor komolyabb probléma megoldására van szükség. Kiderül többek között, hogy miért aggódik annyira Satoko és Rika egészségéért.

Rumiko Chie a fiatal tanárnő, aki a gyerekekért felel az iskolában. Nagyon odafigyel a diákjaira és kedvesen támogatja őket, ha baj történik. Satokora külön figyelmet fordít a lány tragikus múltja miatt. Nélküle lehet, hogy sokkal borzalmasabb volna minden.

Mamoru Akasaka a városból érkezett ifjú nyomozó, akivel Rika még az első évadban gyakorlatilag barátságot kötött, hiszen sok mindenbe beavatta, ami Hinamizawában történik. Lehet, hogy kulcsszerepet játszik az események alakulásában, de kérdés, hogy ezzel megmenthető-e valaki. A borzalmas katasztrófa lecsengéséből csak egy cseppet kaptunk a Higurashi no Naku Koro niban, így izgatottan figyeltük a fejleményeket.

Hanyū, vagy Hanyū Furude Rika távoli rokonaként csöppen bele a történetbe. Hogy pontosan ki is Ő, az részben kiderül az események alakulása közben. Egy biztos, hogy Rikához nagyon közel áll és igyekszik segíteni neki a nagy teher cipelésében, amely a jövő ismeretével társul.

Az anime tehát tovább boncolgatja a részben megismert 1983-as nyár eseményeit, tragédiáját, valamint végkimenetelét. Központba pedig Maebara helyett Rika kerül és a teher, melyet viselnie kell. Jóval többet elárulnak nekünk Oyashiro-átkáról. A történetet néhány újabb szemszögből is megismerhetjük, kicsikét más hangulatban, de kielégítően hátborzongató módon. Egyáltalán nem jobb, mint az első évad, viszont értelmet nyer rengeteg minden, amit előzőleg nem értettünk – vagy azt hittük, hogy értjük, de igazából másról volt szó.

Ajánlom mindenkinek, akinek a Higurashi no Naku Koro ni tetszett és jobban elmerülne a világban.

Értékelés: 9/10

Higurashi no Naku Koro ni Kira (OAV) (2011.07.21. – 2012.01.25.)

Ez a négy részes spin-off történet adag igazából nem szerves része a Higurashi no Naku Koro ni Kainak, de valahova az eseménysorozatba beilleszthető volna. Viszont paródiáról van szó, így szerintem ettől érdemes eltekinteni. Teljesen különálló epizódok és a főcímdalként felcsendülő „Happy! Lucky! Dochy!” vidám dallamától (Yukari Tamura aka. Rika, Mika Kanai aka. Satoko és Yui Horie aka. Hanyū előadásában) teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy egyáltalán nem kell durva mészárlásra számítanunk. Inkább itt is a vidámság, a kawaii életérzés kerül előtérbe, illetve némi romantikát is sikerül becsempészni a sorok közé. Azokat a témákat mutatják meg nekünk, hogy mi is lett volna a sorozatból, ha nem pszichopata mindenki! A 煌 = Kira egyébként csillogást, csillámlást, fényességet jelent, így nem meglepő a mű hangulata. Kedves és játékos az összes szereplő, persze a büntetések kijárnak a veszteseknek, ezt ne feledjük el.

A rendező ezúttal Hideki Tachibana, aki a Shakugan no Shana filmjének animációjáért felelt. Kenji Kawai mellé Tomoki Kikuya (Hidamari Sketch, Leviathan: The Last Defense, Nisekoi, Samurai Harem, Samurai Harem, Squid Girl) csatlakozott, aki inkább vígjátékoknak szerzett zenét. Tomoyuki Abe (Higurashi no Naku Koro ni Rei és Bakegyamon) karakter dizájnja pedig kellett, hogy életre keltse az új oldalaikat megmutató szereplőket.

Túl sok pluszt nem adnak a részek a Higurashi no Naku Koro nihoz, így ezek pont elhagyhatóak azoknak, akik inkább horrort szeretnének nézni. Nem mondom, hogy nem őrültek itt is a csajok, de lényegesen szelídebb, finomabb a téma.

Értékelés: 6/10

Smaragd Sárkány