Végéhez közeledik a 2015-ös esztendő, számot vethetünk az idén látott filmekről. Év végi Kerekasztal-rovatunkban mindenre kiterjedően értékeljük a 2015-ös évet, ám summázva talán elmondhatjuk: az idei év nem volt a legerősebb, ami a horrorpalettát illeti. Cikkünkben most igyekszünk felhívni a figyelmet azokra a darabokra, amelyeket azonban kár lenne nem megtekinteni.

Érdekesség, hogy a toronymagasan győztes film egy horror-vígjáték lett, ráadásul Új-Zélandról. A What we Do in the  Shadows kapta a legtöbb szavazatot, majdnem minden szerkesztőnk toplistára ajánlotta. Összesen a tizenegy szavazó szerkesztőnk több, mint harminc filmet nominált, ám a vámpírfilm fölényét jelzi, hogy négy elsőséget is képes volt begyűjteni.

Lássuk, melyek voltak a Cinegore szerkesztősége szerint 2015 legjobb horrorfilmjei! Kommentben pedig várjuk a ti listátokat és szeretnénk tudni, szerintetek mi volt az év legjobb horrorja!

10: Hidden

“Hangulatos posztapokaliptikus horror, merész, ötletes, de furcsa befejezéssel” – Varin

9: The Atticus Institute – Kritika

“Áldokumentarista horror, melyet a misztikus Nina Kulagina ihletett. Az archív felvételek és az interjúk szépen kitöltik a 80 perces játékidőt, a lezárás pedig parádés.” – Varin

8: Wyrmwood – Kritika

“Már-már trash-be hajló, ausztrál road movie, felspécizett járgányokkal és vérszomjas zombikkal. Kevés pénzből ilyen őrülten hangulatos elmebetegséget létrehozni, az azért nem semmi!” – eyescream

7: Turbo Kid – Kritika

“Posztapokaliptikus környezetben egy diktátor által vezérelt, kíméletlen BMX-banditák és ivóvízért küzdő nomád népek feszülnek egymás ellen; ember-robot romantika mad max-i környezetben. Trash-masterpiece született!” – eyescream

6: Bíborhegy – Kritika

“…mert Del Toro továbbra is remekel, és bár a tökéletességhez ezúttal hiányzott pár apróság, egy hihetetlenül látványos gótikus románcot tett le az asztalra, ami kötelező a műfaj rajongóinak.” – Zoo_Lee

5: Extinction – Kritika

“2013-ban az Open Grave már bizonyította, hogy ha spanyol rendező hazánkba jön forgatni, akkor abból maradandó alkotás születik, a pénztelenség ellenére is.” – Miskei

“Zombis dráma, amiben Jeffrey Donovan és Matthew Fox megmutatja, hogy nem csak sorozatszínészeknek jók…hozta azt a drámai feszültséget, amit a Maggie csak szeretett volna megközelíteni.” – Fixxer

4: Bone Tomahawk – Kritika

“Kurt Russell és színésztársai megmutatják, mire képesek egy hordával szemben.” – Plendil

“Egy lassan csordogáló, drámai horror/western kuriózum egy rejtélyes kannibál törzzsel és az öregedő Kurt Russell jutalomjátékával, valahol a világ végén.” – eyescream

3: The Visit – Kritika

“Szimplán csak az utóbbi évek legjobb filmje, a legjobb rendezőtől. Abszurd humor, founde footage-dzsal fűszerezett rettegés, remek gyerekszínészi teljesítmény. Bravó, Shyamalan!” – Varin

“M. Night Shyamalan története után hosszú ideig nem lesz senkinek kedve a nagyszülőket meglátogatni…” – Fixxer

2: It Follows – Kritika

“A szexualitás, mint predátor, zseniális soundtrack kíséretében.” – Plendil

” John Carpenter korai munkássága előtt fejet hajtó, remekül fényképezett és végig roppant feszült alkotás újraírja a klasszikus slasher szabályait. A szexuális úton terjedő természetfölötti vírus olyan hullámvasútra ültet fel, ami nem ér véget a záró képkockákkal.” – afiaf

1: What We Do in the Shadows – Kritika

“Vámpírklisék zseniális kifigurázása, az utóbbi évek Alkonyat indukálta vámpírdömpingje után igazán felüdítő ez a kis új-zélandi szösszenet.” – Gabblack

“Utálom a vámpíros történeteket, utálom a horror-vígjátékot, nem mindig fogadom örömmel a viktoriánus díszleteket és ruhákat… De ez a film kilóra megvett engem is!” – Varin

“Nehéz jeleneteket kiemelni ebből a szenzációs új-zélandi vámpíros horror-komédiából, mivel a teljes játékidő egy remekül felépített zsáner-szatíra. A helyi vámpírok mindennapjaiba betekintést nyújtó tv-show ténykedését kizárólag eredeti hanggal élvezhetjük igazán. „Batfight! Batfight!” – Afiaf

“Egy fergeteges ál-dokumentumfilm, melyben az új-zélandiak végre lerántják a leplet a vérszívó-mítosz minden egyes apró kliséjéről! Humora egyszerűen imádni való, számomra már most klasszikus!” – eyescream