A Joe Hill regénye alapján készült (aki Stephen King fia egyébként), Alexander Aja és Daniel Radcliff nevével fémjelzett mozit vesézzük ma ki. Aja olyan híres B-kategóriás filmekben villantott rendezőként, mint a Tükrök, Piranha 3D és a Magasfeszültség, valódi értékük persze vitatható. Lássuk mit tudott kezdeni a szarvakat növesztett Harry Potter történetével!

Ig (Daniel Radcliffe) iszonyú másnaposan, sajgó homlokkal ébred. Halott szerelmének emléke és az őt meghurcoló emberek ordítozása homályba veszik, ahogy az előző éjszaka eseményei is. Rögtön kristálytiszta lesz minden, amint a tükörben meglátja az égető lüktetés okozóit, a szolidan ágaskodó szarvakat. Még a szinte hajába vesző puklik is nagy hatással vannak környezetére, hirtelen mindenki úgy érzi, meg kell vele vitatnia legtitkosabb vágyait is. Minden egyes engedélyre váró szempár méretesebbre növeszti Ig szarvait, aki már tudja is, mire használja fel a hirtelen kapott természetfeletti átkot/áldást.

Még saját családja szerint is ő ölte meg Merrint (Juno Temple), aki nemcsak élete szerelme volt, hanem a közösség szemében Ig legszerethetőbb tulajdonsága is. Nélküle csak egy perverz gyilkos lett, akit legszívesebben halálra lincselnének. Végül a szarvak segítenek felfedni az igazságot, sok humoros, érzelmes és kegyetlen szituáción keresztül.

Nem tudok teljes elfogódottság nélkül írni erről a filmről, hiszem a könyv bekerült a kedvenc olvasmányaim közé, tagadhatatlanul nagy hatást gyakorolt rám. Tulajdonképpen a film szinte hű adaptációja a történetnek, nincsenek benne logikátlan változtatások. A megvalósítás azonban nagyon iskolás, izzadtságszagú és egyáltalán nem adja át az érzelmi töltetet, ami a mélységét adná az eseményeknek.  Egy listán sorban kipipálták a könyv eseményeit, a kötelező véres és romantikus jelenetek számarányát belőtték és mint akik jól végezték dolgukat kiadták a filmet. Míg írott formában újra és újra elő fogom venni, addig ezt köszönöm, egyszer elég volt látnom.

értékelés: 5/10

DeerWoman