Clive Barker: Vérkönyvek 1-2. (2010)

Clive Barker írói pályafutását rövid történetekkel kezdte a ’80-as évek elején, és már a kezdetektől horror, illetve általa dark fanatasyként aposztrofált  műfajban alkotott. 1985-ben került kiadásra Angliában Books Of Blood címmel egy hat részes gyűjtemény, amiben ezeket a korai műveket olvashatjuk. Sajnos Magyarországon két könyv került csak kiadásra ebből, ezen kívül csak egy-két antológiában csíphetünk el lefordított novellát a mestertől. Ha velem tartatok a tovább után, megismerkedhettek a Szex, halál és csillagfény illetve a Pokoli versenyfutás című kötetekkel.

Vérkönyvek 1.: Szex, halál és csillagfény (2010)

Tartalom:

Vérkönyv (The Book of Blood)

Éjféli etetés (The Midnight Meat Train)

Jack, a zargatódémon (The Yattering and Jack)

Disznóvér és zsaruvér (Pig Blood Blues)

Szex, halál és csillagfény (Sex, Death and Starshine)

A dombok közt a városok (In the Hills, the Cities)

A listából kitűnik, hogy két novella is filmesek kezébe került, gondolom nem véletlenül alakult így az első válogatás. A mozikról szóló kritikákat itt és itt megnézhetitek. Az írott forma mindkét esetben némileg eltér a mozgóképes történetektől, több részletet és nézőpontot tartalmaz, de ez egyik verziónak sem válik kárára. A Jack, a zargatódémon című is méltó lenne arra, hogy képes formában is közönség elé tárják, hiszen abszurd helyzetei és remek humora nagyon jó alapanyag. A hangulatát talán az Evil Dead 2-höz tudnám hasonlítani, Barker nagyon meggyőzően bizonyítja sokoldalúságát ezzel a történettel. A Disznóvér, zsaruvér talán a legbrutálisabb és véresebb alkotás a kötetben: egy javítóintézetben járunk, ahol egy önimádó fiatal furcsa transzformációja végzetes eseményekhez vezet. A megszállástól a kannibalizmuson át a fiatalkorú bűnözők lelkivilágáig sokféle súlyos témát érint. Nagyon erős összeállítás ez, így lehet, hogy a címadó Szex, halál és csillagfény a leggyengébb láncszeme lett a kötetnek. A történet során egy halódó színház sikerét menti meg korábbi legendáiból toborzott élőhalott vándortársulat.  Befejezésként egy olyan sztori következik, ami olyan erővel bír, hogy hónapok óta hatása alatt vagyok. A homoszexualitását nyíltan vállaló író regényeiben nem jelenik meg erre utaló szál, azonban ezekben a rövid történetekben jobban elengedi magát. Egy meleg pár jugoszláviai vakációját követhetjük nyomon, ahol egy egyedülállóan bizarr esemény részesei lesznek. Talán az olvasók legnagyobb részének idegen ez a világ, de hogyan várhatnánk el, hogy énjének alapvető részét kihagyja egy ilyen ihletett folyamatból, mit az írás? Ez a laza őszinteség végtelenül hitelessé teszi a két férfi közötti kapcsolat leírását, ami jól előkészíti a táptalajt elménkben egy olyan elképzelhetetlen látvány befogadására, amit a dombok közti városok népének óriása alkot. A fantázia szárnyalása ez a mű, többet nem is árulok el a történetből, mindenki tapasztalja meg maga ezt az élményt!

Vérkönyvek 2.: Pokoli versenyfutás (2010)

Tartalom:

Rettegés (Dread)

Pokoli versenyfutás (Hell’s Event)

Jacqueline Ess akarata és végső akarata (Jacqueline Ess: Her Will and Testament)

Az apák bőrei (The Skins of the Fathers)

A Mourge utcai újabb gyilkosságok (New Murders in the Rue Morgue)

Ismét egy mozikban is láthatott alkotással indulunk, amiről itt olvashatjátok az írásomat! A novella sokkal tömörebb és csattanósabb, kiindulásul szolgál csak a jóval tovább gondolt filmhez. A címadó második történet egy átlagos futóversenynek indul, ami a világ sorsát eldönti menny és pokol közti küzdelembe csap át. Nem kiemelkedő, de rosszat sem lehet rá mondani. Jacqueline Ess története a legjobb darabja a könyvnek, szuggesztív és brutális leírása egy asszony testi és lelki átalakulásának, és a szerelem erejének olyan bemutatója, amilyen végletekre csak Barker fantáziája képes. Az apák bőrei egy különös, megható történet az ember előtti lényekről, ami arra késztet minket, hogy a saját fajunkat is megtagadjuk, mikor a nagy öregek történetét megismerjük. Hamisítatlan amerikai sivatagi hangulat, ami ismét egy új szín a ködös Albionban élő írótól. A befejező történet tisztelgés Poe novellája előtt, felidézve annak stílusát és légkörét.   Bár a második kötet kevesebb emlékezetes pillanatot tartalmaz, a mester rajongójaként kihagyhatatlan olvasnivaló. Ha még hiányoznak a gyűjteményedből, a Lazi Könyvkiadó honlapján megrendelhető mindkettő! Reméljük, hogy egyszer folytatás is következik.

“Minden test egy vérkönyv;

Bárhol ütnek fel, vérzünk.”

DeerWoman

Be the first to comment on "Clive Barker: Vérkönyvek 1-2. (2010)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .