A halállista filmek sikerét jól tükrözi, hogy a készítők, miután a manga történetének végére értek, úgy döntöttek, lehúznak még egy-két rókabőrt a témáról, és két évvel a két részre osztott eredeti után készítettek egy, az eredeti anyagtól független spinoff filmet L-nek. (Figyelmeztetés: a cikk során elég sokat spoilerezek, aki nem látta az első két filmet, az jobb, ha nem lép tovább)

A listák megsemmisültek, a shinigamik pedig elhagyták a halandó világot, de L-nek továbbra sincs nyugta – a végjáték során járulékos áldozatként az ő neve is a füzetbe került, és 21 napja van hátra a haláláig. A megmaradt idejét arra próbálja használni, hogy minél jobbá tegye a világot, mielőtt elhagyja azt, minél több bűnesetet megoldjon, viszont eközben egy sokkal nagyobb fenyegetés támad, ami úgy tűnik, méltó lesz számára utolsó kihívásként. Az L-t is támogató Whammy’s House szervezet egy másik nyomozója, F, az élete árán tudomást szerez egy új, brutális erejű biológiai fegyverről, amit egy radikális természetvédő szervezet készített, hogy a világ jobbá tételéhez kiirtsák vele az emberi faj jelentős részét. A menekvéshez a kulcs két gyerek, egy kislány, akinek az apja a vírus ellenszerén dolgozott, és egy fiú, aki bár a fertőzöttek között élt, nem kapta el a betegséget. A helyzetet pedig csak még inkább súlyosbítja, hogy a vírus készítője nem más, mint a Whammy’s egy másik zsenije, K, aki L-hez és társaihoz hasonló szellemi képességekkel, viszont Kira megalomániájával rendelkezik, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy véghezvigye a tervét. L, segítség és felszerelés nélkül, kénytelen személyesen, a képességeire hagyatkozva megoldani az ügyet, miközben a hátralevő napjai folyamatosan fogynak.

A fentiek lehet, hogy nem hangzanak rosszul, de sajnos a jó történetek is el tudnak bukni, ha a kivitelezés gyenge. Kezdjük az elején: az első 10 percet, és néhány szereplőt leszámítva az egésznek köze nincs a Death Note filmekhez, Kiráról például említés sem esik (sőt, L-nek például rengeteg üggyel kell megbirkóznia a film elején, annak ellenére, hogy az ítélkezés ekkor csak pár napja maradt abba, és Light a szünetes trükköt többször is elsütötte, hogy megtévessze az üldözőit). Az L-t alakító Ken’ichi Matsuyama remekül alakítja a szerepét, de a forgatókönyvírók már közel sem voltak ennyire elemükben, és L zseni oldala helyett megpróbálták inkább a karakter viccesebb, antiszociális pillanatait bemutatni a nézőknek, ami nem lett volna gond, ez a mangában és az animében is jó poén volt, de itt a szálat túlságosan hangsúlyosnak éreztem. A többi szereplő és a történet pedig gyakorlatilag csak a levegőben lógnak, K talán az egész filmtörténelem egyik legklisésebb és legértelmetlenebb főgonosza, a történetnek pedig a Halállista megoldásaihoz és szálelvarrásaihoz képest nevetségesen pozitív a kicsengése. Ettől függetlenül a Change the World közel sem rossz alkotás – az ismét két órára nyúlt játékidő alatt egyszer sem unatkoztam – csak egyszerűen olyan előzményekhez és alapokhoz próbált meg felnőni, amikhez valljuk be, gyakorlatilag lehetetlen. Ha valakinek nagyon tetszettek az élőszereplős Halállista filmek, esetleg él-hal ezért a sorozatért, az lehet, hogy jól szórakozik majd rajta, a többiek, ha még többet akarnak, nézzék újra az animét/olvassák újra a mangát, jobban járnak vele.

értékelés: 6/10

Zoo_Lee