Rick Bota három iszonyú folytatás után úgy gondolta, hogy ideje a divatnak megfelelően az internetre feltölteni a gonoszt. Ezt még Lance Henriksen is jó ötletnek találta, így ismét ismert arcot láthatunk a legendás sorozat nyolcadik részében.

Öt fiatal főszereplőnk elhunyt barátjuk temetésén gyászol. A Hellworld című online szerepjáték köti őket össze, aminek mind évekkel ezelőtt rabjai lettek. Egyikük kivételével be is lelkesednek, amikor a játék egy pontján felfedezik a kockát, ami a kinyitása után egy bulimeghívót küld a játékosnak. Aki a Hellworlddel játszik, az tudja milyen az igazi hedonista szórakozás, így nem egy kocka-találkozóra érkezünk (vagyis de, csak nem úgy:)). A tulajdonos háza még a jó öreg Lemarchand mester tervei alapján készült, majd halála után elmegyógyintézetként üzemelt, sőt még apáca szellemük is van, igazán sokoldalú kéró. A jelenben egy óriási, kuriózumokkal teli Hellraiser-gyűjteménynek ad otthont. Megtalálható itt Pinheades tarot (a halál kártyáján kerül velünk szembe), Eau de Cenobite parfüm, mindenféle filmes kellék és kínzóeszköz. Az elhunyt barát által készített kocka-másolat is előkerül. Az alagsorban dunsztosüvegekben sorakozó testrészek és magzatok, boncasztalok és kampók adják meg a hangulatot. Miután így körbevezettek minket, kezdőthet a parti.
A fiatalok csak az ivászatot és a szexet hajtják, a háttérből fintoroghatnak a kenobiták, hogy hol marad a “sweet suffering” az élvezetek közül. Tesznek róla, hogy előkerüljön, és kettő kivételével szépen sorban kinyirbálnak mindenkit, mintha csak leckét mondanának fel. Ja, hogy nem is nyitottuk ki a kockát? De bizony, hiszen csak olyanok kaptak meghívót, akik online megfejtették a zenedoboz titkát. Előkerülnek újra a hallucinációk, buja apáca szellem és a halott barát is feltűnik egy kis lelkiismeretfurdalást gerjesztve. Milyen meglepő, a végén ismét kiderül, hogy az egész csak illúzió, hiszen ezt képtelenek hanyagolni a videós folytatásokból, közben új titkokra és összefüggésekre is fény derül. Végül amikor már elhiszed, hogy az egész csak egy játék és Pinhead csak a képzelet szüleménye, megjelenik teljes valójában, kissé felbosszantva…
Az eredeti Hellraiser hangulathoz semmi köze nincs a filmnek, de egy nagyon jól összerakott szellemházas-tiniaprítós alkotást sikerült létrehozniuk a készítőknek. A saját helyén kezelve a filmet kellemes szórakozásban lehet részünk, a sokadik bőr-lehúzáson pedig inkább ne bosszankodjunk, még a végén a koleszterinszintünknek is megártana.

értékelés: 7/10

DeerWoman