Emlékszem azokra az időkre, amikor még kisiskolásként rohantam minden hónap elején az újságoshoz képregényt venni. Néhány Batman, Pókember, Donald kacsa füzet azóta is megvan. A beszerzett füzetek között azonban volt egy olyan sorozat, aminek a vásárlását szüleim záros határidőn belül megtiltották számomra: ez volt a Spawn, Todd Mcfarlane mai napig híres, egyedülállóan sötét és brutális képregénye. A mai napig emlékszem, amikor a Spawn filmet megpillantottam egy videótékában. Szüleim is épp velem voltak, én pedig elkezdtem a leghízelgőbb hangomon könyörögni, hogy hadd kölcsönözhessem ki! Ők természetesen mikor meglátták a kazi hátulját rögtön rávágták, hogy: Szó sem lehet róla, azonban én nem sokkal ezután a rajzfilmek polcán is észrevettem egy Spawn kazettát – na ezt kikölcsönözhettem. Otthon aztán nézhettem össz-vissz 5 percig… gyilkolás, csonkítás, szex, gusztustalan élőhalottak… a tékába azonnal ment is vissza, nekem pedig attól kezdve távol kellett tartanom magam a vörös köpenyes pokolivadéktól. Persze amikor egyedül mentem a kölcsönzőbe, rákérdeztem, hogy szerintük az élőszereplős Spawn milyen lehet, de ők (tévesen) azt válaszolták, hogy sokkal durvább, mint az animációs változat, amit szüleim olyan dühösen vittek vissza alig egy órával a kölcsönzés után.

Azonban nemrégiben mégis megnéztem a filmet, arra számítva, amit anno minden és mindenki ígért/sejtetett: hogy ez valami nagyon ijesztő, durva és brutális lesz. Aztán a megtekintése után koppant egy nagyot az állam a padlón, és úgy éreztem, engem éveken keresztül átvertek!

Al Simmons az amerikai kormány legprofibb bérgyilkosa. Egy szó nélkül végtelen profizmussal és hidegvérrel intéz el mindenkit, akit csak főnökei holtan szeretnének látni. Valójában azonban közel sem olyan gyilkológép alkat: van egy gyönyörű felesége, egy szép háza, egy kutyája, és egy megbízható barátja. Miután kérdőre vonja főnökét, hogy miért voltak civilek is a legutóbbi akciója áldozatai között, a nem megfelelő válasz hatására úgy dönt, hogy kilép. Főnöke még ráveszi egy utolsó bevetésre, amelynek lényege egy biofegyver üzem megsemmisítése lenne. A gyárban azonban mindenki halott, felettesei pedig rálőnek, lelocsolják benzinnel, és rárobbantják az üzemet. Ennek oka, hogy a főnöknek, Jason Wynnek, van egy paktuma a pokol urával, amelynek lényege egy vírus segítéségével kiirtani az emberiség nagy részét, és Wynnt megtenni a Föld új urának. A gonoszok terve valójában nem ez, de Wynn hisz nekik, ezért teljesíti a kéréseiket is. Ezeknek egyike volt Simmons kiiktatása. Ő azonban nem marad halott: 5 évvel később feltámad egy sikátor mélyén hiányos emlékekkel és összeégett bőrrel. Az első dolga, hogy hazasiet a feleségéhez, otthon azonban egy szülinapi zsúr fogadja. Időközben ugyanis (ex-)felesége hozzáment a legjobb barátjához, és van egy kislányuk is. A háziak persze nem ismerik fel, ráadásul azonnal frászt kapnak tőle, azonban itt jelenik meg a film egyik legviccesebb figurája: a Bohóc. Ő lenne a kapcsolat Wynn és a Pokol Ura között, illetve neki kell felügyelnie arra, hogy Simmons, a pokol ivadéka, a megfelelő módon fejlődjön, és képes legyen irányítani a pokol légióit. Tehát Al kénytelen megbarátkozni a jelennel: meghalt, az egykori főnöke az emberi faj teljes kiirtásán fáradozik, ráadásul létezésének egyetlen célja a pusztítás. Később aztán a benne élősködő parazita kifejlődik, fekete nyálkával vonja be, nő egy óriási vörös köpenye, meg néhány halálos, és brutális lánca is. A Bohócon kívül van egy másik természetfeletti is, aki őt próbálná segíteni: a Lovag, aki rá akarja beszélni, hogy az erejét jóra használja, és ne hagyja, hogy a Pandemónium bábuként játszadozzon vele. Ő azonban nem sokat gondolkodik, kirabol egy fegyverraktárt, majd meglepi volt főnökét egy ENSZ parti közepén. Itt láthatjuk, hogy a Spawn-parazita mire is képes: a sebei szinte azonnal gyógyulnak, a kesztyűi szükség esetén tapadókorongokat növesztenek, a köpenye láthatatlanná teszi, illetve tud vele repülni, stb, stb. Wynnt persze nem sikerül első alkalommal megölnie, ő pedig felismeri Simmonst. Eközben a gonosz végső terve is kezd körvonalazódni: Wynn testében van egy pacemaker, ami a nagyfőnök halála esetén elszabadítaná a vírust a bolygón, a rengeteg lélektől pedig Malebolgiának, a legfőbb gonosznak lenne elég ereje, hogy átvegye a Föld uralmát is, és megtámadhassa a Mennyországot. Emiatt kell, hogy Spawn minél hamarabb kinyírja Wynnt. Neki azonban van választása, és még megmentheti az emberiséget, ha leküzdi a saját haragját, és bosszúvágyát.

A film számomra azért volt érdekes, mert nem volt véres, nem volt benne agyatlan hentelés, a brutalitás szintje pedig a Pókemberéhez járt közelebb, mint a képregényéhez. Emiatt természetesen nem hű adaptáció, viszont egy kellemesen jó film! Tökéletes arra, hogy haverokkal megnézze az ember, ordít egy remake-ért, és úgy nagyjából nem is volt vele semmi problémám. Ráadásul anno elég sok díjra is jelölték, az 1997-es Év Leglátványosabb Filmje címet pedig meg is nyerte. Egy pozitív csalódás filmes élményeim listájára. Megtekintését 13-14 éves kortól ajánlani tudom, főleg a műfaj rajongóinak.

értékelés: 9/10

Zoo_Lee